Az Apostoli Penitenciária levéltára és a késő középkori társadalom- és egyháztörténetírás

Súlyos, főbenjáró bűnök

Ami a pécsi egyházmegyéből érkezett ügyek típusait illeti, kérelmek mintegy fele (49%) súlyos vétkek ügyében íródott, ami az országos átlagot jelentősen meghaladja. Összevetésül talán érdekes, hogy az esztergomi főegyházmegyében és Erdélyben − amelyekről tudjuk, hogy ezek a legtöbb zarándokot kibocsátó vidékek − az ájtatossági kiváltságok aránya volt a legmagasabb. Így a gyóntatási kérelmek (28%), a papszentelési akadályok esetei (19%) és a házassági ügyek (4%) az országos átlagnál némileg alacsonyabb arányt képviselnek.

A súlyos vétkekkel Rómát megkeresők fele gyilkosságot követett el vagy volt ennek elkövetésében valamiképp részes. Az események részletekbe menő elbeszélései során a falusi, mezővárosi egyházközségek életébe, a laikus hívek és papjaik, plébánosaik mindennapjaiba és persze egyfelől a forrás jellegéből, másfelől szoros kapcsolatukból adódóan konfliktusaiba kapunk bepillantást. A Tolna megyei Nak falvának plébánosa, Gergely fia Kelemen életét egy falubeli könnyűvérű asszony nehezítette meg, aki sok férfit bűnbe vitt a plébános kitartó feddései ellenére. A plébános végül rájött, hogy az asszonyt kell eltávolítani (amint fogalmaz: amota causa removetur effectus), s híveit − bizonyára elsősorban a feleségeket − sikerült meggyőznie, hogy a földesúr előtt nyilvános és makacs házasságtörés miatt tegyenek panaszt e nőszemély ellen, és kérjék elkergetését a faluból, mivel sokakat bűnbe visz. Miután a plébános a nőt előállította, az úriszék szabályos vizsgálatot tartott, minek eredményeként a nemkívánatossá vált perszónát elkergették. A rend helyreállt. Az asszony azonban belehalt közben elszenvedett sebeibe. A kérelmező plébánost pedig egyrészt gyötörhette lelkiismerete, másrészt az áldozat családja, rokonsága valószínűleg őt is felelősségre vonta a történtekért.

A papgyilkosságok, klerikusok elleni testi erőszak elkövetői személyesen érkeztek abszolúcióért Rómába, mint például 1494-ben Szentkatalinfalva Henrik nevű plébánosának két gyilkosa, Baksza Kelemen és Serényi Lőrinc. Őket azért említem név szerint, hogy érzékeltessem: a kérelmekből rengeteg új, szórványos adat kerül elő. A személynevek és helynevek beazonosítása − a kérelmek létrejöttének összetett folyamatából adódóan − azonban rengeteg nehézséget rejt magában. Olyan konkrét adatok, mint például templomok patrocíniumai mellett azonban olyan társadalomtörténeti jelenségekre is számos adalékot nyerünk, mint például a korabeli társadalom földrajzi mobilitása, vagy az írásbeliség és szóbeliség szerepe a mindennapokban.

1. A Penitenciária hivatala és levéltára
2. Döntések, ügyintézés, kutathatóság
3. Kérelmek Magyarországról, a Pécsi Egyházmegyéből
4. Súlyos, főbenjáró bűnök
5. Lehetséges egyháztörténeti, társadalomtörténeti tematikák
6. Esettanulmány

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Megfejtették egy kétszáz éves vörös-tengeri térkép titkait
• Korai gyermekbántalmazás nyomaira bukkantak Tell Brakban
• Izraeli légicsapások rongálták meg Türosz ókori romjait
• A mai vitorlásokkal is versenyre kelhet az Abu-Dzabiban rekonstruált ókori hajó
• Végveszélybe került Jemen évezredes kulturális öröksége
• Az izraeli hadsereg elfoglalta a keresztesek libanoni erődjét
• Mesterséges intelligenciával azonosítják a hettita ékírásos agyagtáblák töredékeit
• A lakóépületek vallanak a szíriai „Halott Városok” ókori mindennapjairól
• A bibliai háborúk idején is szabadon legeltek a nyájak a határvidéken