Anglia legrégibb női aktja

2004. augusztus 3. 09:08

A különös képet az avatatlan szemlélő bumerángnak nézné, pedig Anglia egyik vezető régésze szerint az ábra Anglia legrégibb aktképe.

Korábban

Millió éves műalkotás

Egy bulgáriai barlangban valószínűleg megtalálták a szimbolikus gondolkodás eddig ismert legrégebbi nyomát - még akkor is, ha a szóban forgó alkotás csupán állatcsontba vésett rovátkákból áll.

A pucér keblek aranykora

A 17. századi angol asszonyok, királynőktől az utcanőkig, gyakran hordtak olyan ruhát, mely fedetlenül hagyta az egyik vagy akár mindkét mellüket - derül ki egy mentalitás-történeti kutatásból, mely a kor populáris kultúráját, azon belül is a népszerű ballada-illusztrációkat elemzi.

Hová tűntek Anglia barlangrajzai?

Egy rajz a Craswell-szirti barlangból

A rajz egyike azoknak a szépséges - főleg állatokat ábrázoló - véseteknek, melyeket tavaly fedeztek fel a Craswell-szirtnél. A képek megtalálásáig azt hitték, Angliában nincsenek is jégkorszaki barlangfestmények. Európa szinte összes késő-kőkorszaki barlangfestménye ugyanis Franciaországban, az Ibériai-félszigeten és Olaszországban került elő.

A tudósok véleménye mégis megváltozott, mikor a Creswell-szirti műveket felfedezték. A barlang-karcolatok az 1990-es évek közepén felfedezett Boxgrove-i emberrel együtt a brit régészet történetének legfontosabb paleolit-kori leletei.

A Craswell-rajzok felfedezésének története 2002 végén, az Oxfordi Egyetemen elköltött ebéddel kezdődött. Két szakértő az asztal mellett Nagy-Britannia hiányzó paleolit-kori barlangművészetének rejtélyén tépelődött: az emberi evolúciót kutató Dr. Paul Pettitt, és Dr. Paul Bahn szabadúszó régész, Anglia első számú barlangrajz-szakértője.

Bahn abból indult ki, hogy a jégkorszakban Nagy-Britannia és a kontinens között száraz földnyelv volt, és a vadászók-gyűjtögetők fokozatosan betelepülhettek a későbbi szigetekre. Csakhogy míg ezek az egyedek számtalan csontot, eszközt és apróbb műtárgyat hagytak maguk után, barlangvéseteket vagy -rajzokat egyáltalán nem. Ez azért is különös, mert ugyanők művészeti szempontból máshol jóval termékenyebbek voltak: az ő kezüktől származnak az 1940-es években Lascaux-ban és 1994-ben Chauvet-ben megtalált barlangfestmények, illetve az Altamira-barlang 1879-ben feltárt képei is.

"Egy régi és megdönthetetlennek hitt elmélet szerint a barlangi művészet csak Észak-Spanyolországban és Dél-Franciaországban létezett, és a felső-paleolitikum más közösségei ezt a tevékenységet nem követték" - mondta Pettitt. "Amikor a barlangi művészetre gondolunk, egyből a festmények jutnak eszünkbe. A barlangi művészet több mint 90 százaléka viszont vésetekből áll. Csakhogy a vésetek, karcolatok a festményekhez képest kevésbé feltűnőek, és a gyakorlatlan szemnek nehezebb észrevenni őket."

következő oldal 1 / 3