20 év alatt eltűnhet Mohendzsodáró

Amikor a régészek 1922-ben ráleltek (pontosabban újra felfedezték) Mohendzsodáró maradványaira Indiában (a romok ma az 1947-ben függetlenné vált Pakisztán területén találhatók), a 20. század egyik legjelentősebb régészeti felfedezését jelenthették be: a világ egyetlen fennmaradt bronzkori metropoliszának megtalálását. Az első városromokat ugyan már a 19. század derekán fellelték, de a település szisztematikus feltárása csak jóval később vette kezdetét. Az Indus-völgyi civilizáció egyik legjelentősebb városa a szubkontinens történelme szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír, mégis félő, hogy Mohendzsodárót nem sikerül megőrizni az utókornak.

Az idő legalábbis a természeti elemekkel és olykor a kormányzati közöny ellen küzdő archeológusok ellen dolgozik. A múlt héten azonban a pakisztáni Karacsiban összegyűltek a régészek, hogy vészforgatókönyvet készítsenek a bronzkori település megóvására, illetve felhívják egyre romló állapotára a világ közvéleményének figyelmét. Továbbá felmérik, hogy az ősi város mekkora területe van a föld alatt és ha úgy kívánja, betemetik a már feltárt, de veszélyeztetett településrészeket. (Szakértők szerint eddig az Indus-völgyi civilizáció két központjának csupán a tíz százalékát tárták fel a régészek.)

Négyezer évvel ezelőtt a Nyugat-Indiától Észak-Afganisztánig húzódó Indus-völgyi civilizáció több mint 680 ezer négyzetkilométeren terült el, s ezzel kétszer nagyobb területet foglalt magába, mint Egyiptom és Mezopotámia együttvéve. Az indusi műtárgyak a legkorábbi írásos feljegyzésekről tanúskodnak, a harappai múzeumban látható egyik szövegtöredék például 4400 éves, de még ma is vannak olyan írásos emlékek, amelyeket a fejlett technika ellenére sem sikerült megfejteni.

Mohendzsodárót a brit Sir John Marshall kezdte feltárni: ő és kollégái több ezer év sárrétegtől szabadították meg a bronzkori település fennmaradt részeit. A régészek szerint az Indus-völgyi civilizációban a várostervezés volt a legszembetűnőbb jelenség: a Harappában használt csatornák, kutak, illetve téglák mérete és súlya szinte megegyezik a több száz kilométerre levő Mohendzsodáróban alkalmazott arányokkal.

Virágkorában, i.e. 2600 körül Mohendzsodáró az egyik legfejlettebb városi település volt a világon: komplex, a rovarokat távol tartó, mészkő borította vízvezeték- és szennyvízrendszerére, hihetetlen építészeti megoldásaira, köztük a fellegvárra és az élelmiszerellátás központi épületének számító, az áradásoknak is ellenálló magtárra csodálattal tekintettek az emberek. Becslések szerint mintegy 35-40 ezren éltek a városban, ahol minden házban ivóvíz és fürdőszoba biztosította a lakók kényelmét.

Eddig összesen 40 ezer leletet: köztük egy félig meztelen, táncoló nő bronzszobrát, agyagurnákat, fatálakat, kemencéket, kősúlyokat és játékfigurákat tártak fel. Azonban Irshad Ali Rid pakisztáni régész az UNESCO-val közösen arra figyelmeztet, hogy Mohendzsodáró gazdag, ám még korántsem teljesen feltárt öröksége egy szempillantás alatt elveszhet, ha nem lépnek elég gyorsan. A romokat a szélsőséges időjárás pusztítja: nyáron az 50 Celsius fokos forróság, a téli fagy, az időszakos monszunok és a száraz levegő komoly károkat okoz, nem beszélve a magas talajvízszintről és a visszamaradó sótömegtől.

Állagmegóvást Mohendzsodáró 1922-es újrafelfedezése óta végeznek, s bár a munka a terület világörökségi védettsége, azaz 1980 óta felgyorsult, a különböző természeti katasztrófák (áradások, földrengések) miatt mind kevesebb forrást tudtak és tudnak fordítani a település megvédésére. Számítások szerint mintegy 350 dolgozóra: kőművesekre, felügyelőkre és egyéb szakemberekre lenne szükség, de a The Sunday Telegraph munkatársa legutóbb csak 16, építőanyagot talicskázó embert talált a helyszínen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége