Bronzkori halomra épült a viking kori hajósír
Egy régebbi, bronzkori temetkezési halomra építették rá azt a viking kori hajósírt, amelyet a norvégiai Karmøy szigetén vizsgálnak a Stavangeri Egyetem régészei.
- A norvégiai Karmøy szigetén található Grønhaug halomsír vizsgálatakor a régészek megállapították, hogy az ezeréves viking kori hajósírt egy korábbi, bronzkori temetkezés fölé emelték.
- A feltárás során a szakemberek kiváló állapotban fennmaradt korabeli növényeket, valamint a hajóhoz tartozó fém szegecseket és faanyagokat is azonosítottak.
- A kutatás célja az 1902-ben már részlegesen vizsgált helyszín pontosabb kormeghatározása, illetve a terület felterjesztése az UNESCO világörökségi listájára.
Marie Ødegaard és Håkon Reiersen vezetésével a szakemberek egy korábban már megbolygatott lelőhelyet, a Grønhaug nevű halomsírt nyitották meg újra. A tizenöt méter hosszúra becsült hajó maradványait elsőként Haakon Schetelig vizsgálta meg 1902-ben, aki a leletek egy részét a bergeni múzeumba szállította.
A jelenlegi kutatócsoport nagyrészt a több mint százhúsz évvel ezelőtti kutatóárkot nyitotta meg ismét, hogy felmérje a megmaradt tárgyak állapotát. Noha maga a tölgyfából készült hajótest erősen roncsolódott, a régészek fém szegecseket, valamint fenyőfából származó, kiválóan megőrződött épületelemeket találtak, amelyeket az 1902-es expedíció során hagytak a helyszínen.
A feltárás legjelentősebb eredménye a viking halom alatti rétegek vizsgálatából származik. A régészek az ásatás során elérték a viking kori talajszintet, ahol megállapították, hogy a hajót egy ember alkotta, kőből rakott bronzkori sírhalomra helyezték, amelyet föld- és tőzegrétegek fedtek.
Az ezeréves felszín épségét bizonyítja, hogy a kutatók érintetlen, levelekkel teli áfonyacserjéket és hangát is találtak a hajó alatt, ami arra utal, hogy a temetési rítust a nyári félévben hajtották végre. A sírban feltárt nyírfakéreg réteg eredetét is felülvizsgálták. Korábban úgy vélték, hogy a tizedik század végi sírrablók hagyták hátra, vagy rituális célt szolgált, a jelenlegi adatok alapján azonban az építmény eredeti szerkezetének részét képezte.
A Grønhaug halomsír kormeghatározása évtizedek óta tudományos vita tárgyát képezi. A korábbi tanulmányok a hajó építését a 780-as évekre, a temetkezést pedig kevéssel ezutánra tették, ami a viking kor legkorábbi szakaszát jelentette volna.
Ez is érdekelhet
A legújabb radiokarbonos és dendrokronológiai elemzések azonban arra utalnak, hogy a hajó 864 körül készülhetett, így az egyértelműen a viking kor klasszikus időszakába sorolható, ahogy a 820-ra datált híres osebergi hajó is. A Skandináviában elterjedt, elit rétegekhez köthető hajós temetkezések a hatalom és a túlvilági utazás szimbólumai voltak.
A norvég Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóság és Rogaland megye által megrendelt jelenlegi kutatás nemcsak a datálás pontosítását szolgálja, hanem része annak a folyamatnak is, amely további viking helyszíneket kíván felterjeszteni az UNESCO világörökségi listájára.
