Bronzkori ezüstserleg őrzi a világegyetem születésének legkorábbi ábrázolását
Egy új kutatás szerint az 1970-ben előkerült Éjn Számija-serleg a kozmikus teremtés pillanatát ábrázolja – és ezzel alapjaiban kérdőjelezi meg a korábbi tudományos feltevéseket. A kutatók úgy vélik, ez lehet a világmindenség születésének legrégebbi ismert képi ábrázolása.
A kis ezüstpoharat több mint ötven éve tárták fel egy lezárt aknasírban, a ciszjordániai Kafr Malik közelében. A serleg a középső bronzkorban készült, nagyjából Kr. e. 2650 és 1950 között. A Journal of the Ancient Near Eastern Society folyóiratban közzétett tanulmány szerint a kehely oldalán látható jelenet a káoszból megszülető világot mutatja be – vagyis a teremtés előtti őskáosz és a rendezett világ kialakulását.
A lelet motívumai
Eberhard Zangger geoarcheológus, a svájci Luwian Studies elnöke szerint még soha nem került elő ilyen részletesen kidolgozott kozmikus ábrázolás, amely ennyire világosan jelenítette meg az őskáoszt. A kutató emellett azt is kiemelte, hogy a serleg készítője valószínűleg Dél-Mezopotámia vidékéről származhatott, ahol hasonló motívumok hosszú időn át jelen voltak.
Harci jelenet vagy ősi teremtésábrázolás?
Korábban a tudósok azt gondolták, hogy a jelenet mitologikus harci epizódot ábrázol. Zangger azonban rámutatott: a boltozatot tartó két alak valójában egy égi bárkát jelenít meg, amely Mezopotámiától Egyiptomig több kultúrában is a kozmosz stabilitásának jelképe volt. Ebben az olvasatban a szintén ábrázolt kígyó a káoszt, a rend előtti ősi állapotot idézi meg. A kutató emellett azt is hangsúlyozta, hogy a műtárgyat a hasonló leletekkel párhuzamosan érdemes vizsgálni. Más térségek és korszakok hasonló leletei alapján ugyanis világosan látszik, mennyi azonosság van az ilyen témákat feldolgozó, ősi kerámiák között. „Az ezeken az alkotásokon ábrázolt jelképek évezredeken átívelő folytonossága azt mutatja – zárta le a kutató –, milyen mélyen gyökereznek az ősi kozmológiai elképzelések.”
