Aznap: 1989. július 14.

1989. július 14-én, pénteken a sajtóban nagy hangsúlyt kapott George Bush amerikai elnök előző nap véget ért magyarországi látogatása, valamint a kommunista blokkban végbemenő változások. A nap legfontosabb hazai híre utóbbiak egyikét is jelentette.

„Disszonáns hangok Bukarestből”

A Népszava közölte az MTI tudósítását:
„Éles hangnemben támadta George Bush amerikai elnök magyarországi és lengyelországi látogatását a Román Kommunista Párt KB lapja pénteki számában. A Scintea „Túl nagy ár a két petákot érő ígéretekért” című kommentárja látszólag külföldi lapokból és politikusoktól válogatott idézetekkel érvel, ugyanakkor hűen követi Nicolae Ceausescu előző napi beszédének gondolatmenetét.”

„Mint a pénteki Scintea írja, George Bush már Washingtonból való elutazásakor Magyarország és Lengyelország belügyeibe „súlyosan beavatkozó” beszédet mondott.”

„– Varsóban az amerikai elnök ötpontos segélyprogramot ígért, új hiteleket és az adósságok átütemezését, a Világbank és az IMF ösztönzését egy gazdasági mentőakció érdekében. Lengyelország adóssága 40 milliárd dollár, ám az amerikai segítség csak ígéret, amelyet politikai jellegű feltételekkel tűzdeltek meg.”

„– Budapesten hasonlóan alakultak a fejlemények – folytatja a Scintea. – Nem másról van szó, mint arról, hogy visszafordítsák a történelem kerekét – hangsúlyozza a Román Kommunista Párt KB lapja.”

„A jövőt illetően Nicolae Ceausescu a Dolgozók Országos Tanácsa előtt még csütörtökön kijelentette: – Azoknak a nyugati köröknek, amelyek a burzsoá demokrácia formáihoz való visszatérésre biztatnak minket, azt válaszoljuk: erre csak akkor kerülhet sor, amikor a nyárfa almát, a rekettye szarkalábat terem.”

„A szentesi ellenzék kéri a Lakos-gyilkosság tárgyilagos kivizsgálását”

A Magyar Nemzet híre:
„A Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum és a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezete kérelemmel fordult Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszterhez a Lakos-ügyben. Az egykori szentesi rendőrkapitány, Lakos József 1946-ban történt meggyilkolása körülményeinek tisztázásához a szentesi pártbizottság háromtagú szakértői bizottságot alakított. Az ellenzék azt kéri az igazságügy-minisztertől, hogy ennek a bizottságnak a működését szüntesse meg, s a gyilkosság részleteinek megállapítását rendelje saját hatáskörébe és abban működjön közre a Történelmi Igazságtétel Bizottság is. Az ellenzék indoka a következő: így nemcsak a szentesi szervekre háruló teher viselése csökkenne, hanem a közérdeklődés megnyugtatását is szolgálná a teljesen semleges személyek ténykedése.”

„A szentesi ellenzékiek felhívják a figyelmet az ügy komolyságára, hiszen annak idején a gyilkosság után 24 órán belül a helyszínen teremtek a hatalom korabeli birtokosai: Révai József, Péter Gábor, a Kommunista Párt központi vezetősége a merénylet következményeként 12 párttagot kizárt, illetve a párttagságából felfüggesztett. Később azonban többségük jelentős, némelyikük pedig országos tisztségbe került. S a bíróság nem ítélt el senkit. Ezek a körülmények is elegendők ahhoz, hogy a közvélemény előtt megalapozottnak látszódjék: a meggyilkolt Lakos kapitány ügye messze túlnőtt Szentes határán, sőt az országhatáron is. A Lakos-ügyet a Nagy Imre-dossziéhoz hasonlítják, és ezért kérik a tisztességes, teljes értékű és hiánytalan vizsgálatot Kulcsár Kálmántól.”

„A miniszterhez írt levélben megemlítik a sok szenvedést átélő család kálváriáját is. Lakos kapitány egyik testvére, Ferenc, mindmáig homályos körülmények között, öngyilkosság következtében halt meg. Másik öccsét, Gézát az 50-es években családjával együtt évekre kitelepítették.”

„Nyugat-Szibéria: Terjed a bányászsztrájk”

A Népszava közölte az MTI tudósítását:
„A mezsdurecsenszki sztrájkbizottság felhívása ellenére a kuznyecki szénmedence bányászai pénteken nem vették fel a munkát, sőt, a munkabeszüntetés már kilenc városra terjedt át a nyugat-szibériai szénlelőhelyeken. Csak két bányavárosban, Belovóban és Anzsero-Szudzsenszkben termelnek jelenleg az aknák.”

„A bányászok számos jogos igényére sikerült megoldást találni, így egyebek között az ellátás javítására (a megfelelő élelmiszerellátás mellett a sztrájkolók a szappanfejadag növelését is sürgették), egyes nyugdíjkérdésekre, illetőleg munkaügyi problémákra. A bányászok korábban már több fórumon elmondták problémáikat, de sehol sem méltatták válaszra őket, ezért nyúltak a sztrájk eszközéhez. Lapbeszámolók szerint a sztrájkbizottságokban nagyon sok párttag vesz részt.”

„A mezsdurecsenszki sztrájkbizottság egyébként csütörtökön politikai követeléseket is előterjesztett. A szovjet kormányhoz intézett nyílt levélben a sztrájkolók követelték, hogy Szibéria és a Távol-Kelet lakosait az orvosilag előírt minimális normák szerint lássák el élelmiszerrel, szüntessenek meg minden hivatali beosztással járó kedvezményt, haladéktalanul bocsássák össznépi vitára a Szovjetunió új alkotmánytervezetét, s azt legkésőbb 1990. november 7-ig fogadják el. A sztrájkoló bányászok ugyanakkor szükségesnek érzik, hogy szovjet párt- és állami vezetők látogassanak el a szénmedencébe, s utazásuk meggyorsítására ezért általános sztrájkra szólítottak fel az egész kuznyecki szénmedencében.”

„Krjucskov bejelentése: kétszázezren állnak a KGB alkalmazásában”

A Magyar Nemzet közölte az MTI moszkvai tudósítását:
„Hosszú és éles hangú vita után a Szovjetunió Legfelső Tanácsa pénteken megerősítette az Állambiztonsági Bizottság élén Vlagyimir Krjucskovot, aki tavaly október óta áll a bizottság élén, és előzőleg tíz évig KGB-elnökhelyettes volt. A vita során a parlamenti bizottság méltatta Vlagyimir Krjucskov érdemeit, demokratikus szellemét, felkészültségét, szerénységét. A küldöttek közül sokan szólaltak fel.”

„A péntek délelőtt ülés a KGB elnökének választási vitájával telt el. Mariu Luaristin észt képviselő, a tartui egyetem tanszék- vezető tanára elmondta, hogy utolsó kétévi tanári munkája során is tapasztalta: a gyenge tanulmányi eredményű diákok közül a KGB-fizetés és a tantestülettel szembeni védelem ellenében jelentések készítésével bíz meg egyeseket. Borisz Jelcin képviselő a kémelhárítás és a felderítés feladatainak szétválasztását javasolta, mert túlzott monopolhatalma miatt sok árny borul a szervezet sztálini és a brezsnyevi időszakban végzett munkájára. Jelcin nem találta kielégítőnek azokat a változásokat, amelyek a KGB-n belül az elmúlt években történtek. A LT-ben elhangzott felszólalásokból a Majak rádióadó közölt válogatást Krjucskov válaszában cáfolta, hogy jelenleg a KGB belső jelentések gyűjtésével foglalkoznék, mint ahogyan nem hallgatják le az állampolgárok telefonjait sem. A nem hivatalos szervezeteket a szovjet társadalom fontos részének nevezte. A bizottság alkalmazottainak létszámát 200 ezerben jelölte meg (ez az első hivatalos adat erről – A tud.). Kiemelte a KGB szerepét a szervezett bűnözés elleni harcban. Krjucskov sürgette az állambiztonsági törvény és az archívumokról szóló törvény megalkotását, és a KGB munkájának nyilvánossá tételét ígérte.”

„Az NDK támogatja a kínai lépéseket”

A Népszabadság prágai tudósítása:
„Csiang Cö-min, a Kínai KP KB főtitkára az igaz barátság példájaként méltatta azt a megértést és támogatást, amelyet az NDK tanúsított Kína iránt az ellenforradalmi lázadás leverésének nehéz pillanatában. A marxizmus egységes alapján állunk – állapította meg, amikor pénteken találkozott Günter Schabowskival, az NSZEP PB tagjával, a KB titkárával.”

„A berlini vendég kijelentette: az ellenforradalmi lázadás leverése Kína belügye, a Kínai KP-nak teljes mértékben jogában áll, hogy felszámolja az ellenforradalmi, szocialistaellenes, pártellenes tevékenységet. Az NSZEP szerint szükségesek voltak a Kínai KP legutóbbi plénumán hozott határozatok – tette hozzá. (Ekkor váltották le Csao Ce-jang korábbi pártfőtitkárt.)”

„Iráni kurd vezetőket gyilkoltak meg az osztrák fővárosban”

A Magyar Nemzet közölte az MTI bécsi tudósítását:
„Az osztrák rendőrség nagy erőbevetéssel nyomozást indított egy hármas merénylet ügyében. Csütörtökön este Bécsben megölték az Iráni Kurd Demokrata Párt főtitkárát, Abdul Rahman Kaszemlut és két másik kurd személyt.”

„A hármas gyilkosság az osztrák főváros belterületén egy lakásban történt, amelyet az iráni kurdok egyik ausztriai szervezete használt székhelyéül. Egyelőre nem tudni, hogy a merényletet egy vagy több személy követte-e el. Pénteki közlés szerint a második áldozat az 59 éves, meggyilkolt főtitkár helyettese, a 37 esztendős Abdullah Kaderi-Azar volt, a harmadik pedig egy 38 éves, Irakban született kurd férfi.”

„1995-re negyedével csökkennek a szovjet hadikiadások: új moszkvai kezdeményezés”

A Népszava közölte az MTI külföldi értesülését:
„A szovjet hadsereg kész lenne lemondani a tengeri indítású, nukleáris töltetet hordozó manőverező robotrepülőgépeiről, ha az Egyesült Államok is hajlandó lenne leszerelni a sajátjait – közölte Nyikolaj Cservov vezérezredes, a szovjet vezérkar vezető fegyverzet-ellenőrzési szakértője a Washington Post című amerikai újságnak adott moszkvai nyilatkozatában.”

„A Szovjetunió szerint az volna a jobb, ha minden tengeri indítású rakétát leszerelnének, de mivel az amerikai haditengerészet nagyon szeretné megtartani a nem nukleáris töltetű manőverező robotrepülőgépeket, ebbe is belemegyünk, mondta Cservov.”

„Azt is közölte a Washington Post riporterével, hogy a Szovjetunió 1987-ben és 1988-ban 10 milliárd rubellel kevesebbet fordított katonai kiadásokra a tervezettnél. Ez az arány a következő két, három-, hároméves periódusban is megmarad, ami azt jelenti, hogy 1995-re az ország katonai kiadásai 25 százalékkal csökkennek.”

„Legyen Nádor utca?”

A Magyar Nemzet közölte az MTI tudósítását:
„A budapesti Münnich Ferenc utcát ismét hívják Nádor utcának. E követelését a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt képviseld! sajátosan nyilvánították ki péntek délután: a mintegy 30-40 résztvevő – hasonló számú érdeklődővel kísérve – a Münnich Ferenc utcában leragasztotta az utcatáblákat, s melléjük felszegezte a „Nádor utca” feliratot. A demonstráció – amelynek törvényben előírt előzetes bejelentését elmulasztották – a járókelők körében vegyes fogadtatásra talált.”

„Lengyelország: a Szolidaritás sürgeti az elnökválasztást”

A Népszava közölte az MTI tudósítását:
„A köztársasági elnök lehető leggyorsabb megválasztását sürgette Lech Walesa pénteken közzétett nyilatkozatában, arra hivatkozva, hogy az immár közel egy hónapos huzavona alkotmányos válság jellegét ölti, és tovább mélyíti az ország amúgy is súlyos problémáit.”

„A Szolidaritás elnöke – cáfolva az esetleges jelölésére vonatkozó mendemondákat is – emlékeztetett rá, hogy a köztársasági elnök a parlamenti erőviszonyok, az ország belső helyzete és a nemzetközi összefüggések miatt csak a hárompárti koalíció jelöltje lehet. Hozzátette: a Szolidaritás bármely, a koalíció által javasolt köztársasági elnökkel kész lesz együttműködni, legyen az akár Wojciech Jaruzelski, Czeslaw Kiszczak, vagy bárki más.”

„A köztársasági elnök megválasztásának kérdése változatlanul a koalíciós pártok megegyezésétől függ. Egyre több jel utal arra, hogy a koalíció meg fog egyezni, és mégiscsak Wojciech Jaruzelski mellett foglal majd állást. Roman Malinowski, az Egyesült Parasztpárt elnöke, akit csütörtökön titkos szavazáson erősítettek meg pártvezetői posztján, egyértelműen öt biztosította támogatásáról. Egyelőre nem ismert a Demokrata Párt végső álláspontja, de úgy tűnik, hogy bizonyos feltételekkel ők is készek Wojciech Jaruzelski jelölésének támogatására.”

„Közben egyre élénkebb spekuláció folyik akörül, hogy ki lesz az új kormány elnöke. A Szolidaritás lapja, a Gazeta Wyborcza pénteki számában egymás mellett jelent meg két írás, amelyek közül az egyik változatlanul az egyetlen lehetséges és ésszerű megoldásnak a Szolidaritás kormányalakítását tartja, míg a másik szerint a legelfogadhatóbb jelölt Wladyslaw Baka, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára, aki pragmatizmusával, szakmai hozzáértésével és kompromisszumkészségével »jó benyomást tett a Szolidaritásra a kerekasztal mellett«.”

„Fegyveres összecsapás a tadzsik – kirgiz határon”

A Magyar Nemzet közölte az MTI moszkvai tudósítását:
„Halálos áldozatot is követelő összecsapásra került sor csütörtökön este a Kirgiz SZSZK és a Tadzsik SZSZK határvidékén húzódó Matcsa-öntözőcsatorna mentén a lőfegyverrel is felszerelkezett kirgiz és tadzsik lakosság között. Az ezrek résvételével zajlott tömeg- verekedésnek 19 sebesült áldozata is van.”

„Helyi jelentések szerint a vitát a földtulajdon és a csatorna vizének használta váltotta ki. A csatorna mentén kirgiz és tadzsik lakosság telepedett le és közösen használták az öntözővizet biztosító csatornát egészen addig, amíg a két szövetségi köztársaság határvidékén húzódó vitatott területre nem kezdtek kirgizek betelepülni. A tadzsik válasz erre az volt, hogy használhatatlanná tették a csatornát.”

„Kiélezte a helyzetet, hogy a helyi szervek egymással nem egyeztetett döntéseket hoztak, igyekeztek egymás kárára megoldani a környék vízellátását, az elektromos ellátást, a kirgizek pedig útépítésbe kezdtek a mindkét fél által magáénak tekintett zónában. Az elmúlt három hónap során a helyzet Tádzsikisztán leninábádi és Kirgízia ősi területén kiéleződött, a helyi párt- és állami szervek képtelenek voltak megfékezni az indulatokat.”

„A Tadzsik Legfelső Tanács úgy döntött, hogy a további összecsapások elkerülése végett az érintett településeken kijárási tilalmat rendel el, a helyi belügyi alakutatok pedig átvették az ellenőrzést. Az összecsapások színhelyére utazott pénteken Abszamat Maszalijev, a Kirgiz KP KB első titkára, Kahar Mahkamov, a Tadzsik KP KB első titkára és a két köztársaság minisztertanácsainak elnökei. Jelenleg már a helyszínen tartózkodik a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötteiből létrehozott bizottság is.”

A nap legfontosabb híre: „Végső búcsú Kádár Jánostól”

A Népszabadság beszámolója:
„A temetés napjának krónikája pénteken, hajnali negyed kettőkor kezdődik. Akkorra fogy el a csütörtöki búcsúzók hosszú sora, akkor zárják be az MSZMP Központi Bizottsága székházának kapuit, hogy aztán reggel hét óra előtt már ismét kinyissák azok előtt, akik fejet hajtani jöttek Kádár János ravatalához. Délelőtt tízre a Parlament déli sarkánál áll az emberáradat vége. Fekete ruhák, fehér ingek, öltönyök és egyszerű, hétköznapi viseletek, honvéduniformisok és bányászegyenruhák. Koszorúk, csokrok, egy szál virágok a kézben. A koporsóval szemközt ki meghajol, ki keresztet vet, vagy csak némán megáll egy pillanatra.”

„Délután egykor megkezdődik a szertartás hivatalos része. A ravataltól jobbra Kádár János özvegye és családtagjai ülnek, balra magas rangú állami és pártvezetők állnak tisztelgő sorfalat. Állami, társadalmi és politikai szervezetek képviselői helyezik el koszorúikat a protokoll rendje szerint. Utánuk külföldi testvérpártok delegációi, kormányküldöttségek, diplomáciai testületek képviselői következnek.”

„Három órakor Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a közvetlen munkatársak nevében mond rövid búcsúztatót. Négykor a temetési menet elindul a székházból. Gyászolók ezreinek sorfala között méltóság- teljes lassúsággal gördülnek a koporsót és a virágokat szállító autók a Nagykörúton, a Rákóczi úton, a Mező Imre úton a temetőig.”

„A temető kapujától honvédek és munkásőrök díszsorfala között vállon viszik a koporsót a ravatalig. Délután fél hat. Felcsendül a Himnusz.”

„Elhangzanak a búcsúbeszédek. Az MSZMP nevében Nyers Rezső, a párt elnöke beszél, aztán Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke szól, végül Angyalföld kommunistái nevében Kollát Pál, a Ganz-Danubius Hajógyár lakatos csoportvezetője búcsúzik.”

„Ezután a koporsót a végső nyughelyre viszik. A rögök dübörgése a Szózat hangjaival keveredik. „... Bölcsőd az, s majdan sírod is...”
Még néhány perc, s a magyar föld befogadja Kádár Jánost.”