Az orléans-i szűz koncepciós perét rekonstruálják az ELTE joghallgatói
2026. február 13. 15:09
A középkor leghíresebb egyházi kirakatperét, Jeanne d’Arc elítélését és későbbi rehabilitációját viszi színre az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karának Perjátszó Köre. A február 25-i előadás különlegessége, hogy a hallgatók eredeti korabeli jegyzőkönyvek és történeti források alapján rekonstruálják a jogi eljárást, bemutatva, hogyan vált a hitbuzgó parasztlányból előbb eretnek, majd nemzeti hős és szent.

Korábban
A Kisteleki Károly jogtörténész által vezetett alkotóműhely évek óta arra törekszik, hogy a történelem sorsfordító pereit ne száraz paragrafusokon, hanem emberi drámákon keresztül mutassa be. A „Hadvezér, eretnek, szent” című előadás a százéves háború legkritikusabb időszakába kalauzolja a nézőket, amikor az angol megszállók és a francia trónörökös (VII. Károly) közötti küzdelem nemcsak a csatatéren, hanem a tárgyalóteremben is zajlott.
A darab dramaturgiája a történelmi hűségre épít: a 19 éves lány 1431-es perét a kutatók a történelem egyik legjobban dokumentált eljárásának tartják. A Rouenban zajló inkvizíciós eljárás névleg eretnekség és boszorkányság (többek között férfi ruha viselése) miatt indult, ám a valós cél tisztán politikai volt. Mivel Jeanne sikerei legitimálták VII. Károly koronázását, az angoloknak bizonyítaniuk kellett, hogy a „Szűz” nem Istentől, hanem az ördögtől kapta erejét – ezzel aláásva a francia király hatalmát.
A Perjátszó Kör előadása a laikus közönség számára is érthetővé teszi a kánonjogi csűrés-csavarást: hogyan csalták csapdába a teológiailag képzetlen lányt a tudós inkvizítorok, és miért volt elemi érdeke a megszállóknak a máglyahalál.
Az előadás szövegkönyve szigorú forráskritikával készült. A hallgatók nemcsak a vádlott és a bírák motivációit tárják fel, hanem a korabeli jogi gondolkodásmódot is. A produkció rávilágít arra a jogtörténeti ritkaságra is, hogy Jeanne d'Arc ügye nem zárult le a kivégzéssel: 1456-ban, a háború utáni rehabilitációs eljárásban (amelyet már VII. Károly kezdeményezett) a korábbi ítéletet semmisnek nyilvánították, bizonyítva a per koncepciós jellegét.
Az ingyenes, de regisztrációhoz kötött előadásra 2026. február 25-én, szerdán 19 órakor kerül sor az ELTE ÁJK-n (Egyetem tér 1–3.).
Facebook-esemény naprakész információkkal, képekkel
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Tao őslakosok élesztettek újjá egy évszázados tengeri útvonalat tegnap
- Átrendezi állandó kiállítását az Uffizi Képtár tegnap
- Az orvosi kezelések előtt kötelező volt elmenni a templomba Mezopotámiában tegnap
- Műholdakkal figyelték meg Pisa középkori városfalainak mozgását tegnap
- Bronzkori sziklarajzok rögzítették az ősi skandináv szövetségeket tegnap
- Az ember már tízezer éve jelen van a Pireneusok magashegységi területein tegnap
- Ősi bánya bizonyítja a kínai bronzkor önálló fejlődését tegnap
- Újabb érintetlen etruszk sírkamrát tártak fel Olaszországban tegnap













