Az éj leple alatt: a RAF Rivenhall titkos küldetései

2025. május 5.-Múlt-kor

A második világháború utolsó hónapjaiban a RAF Rivenhall repülőtere titkos éjjeli bevetések bázisaként szolgált. Innen indultak azok a bátor repülőgép-kezelők, akik a Special Operations Executive és az SAS támogatására ügynököket és ellátmányt juttattak a megszállt Európa szívébe – gyakran teljes sötétségben, életük kockáztatásával.

Illusztráció
Illusztráció

Churchill titkos hadseregének légi támogatása

A második világháború végén az essexi RAF (Royal Air Force) Rivenhall repülőteréről különleges küldetések indultak. A 295. és 570. század gépei titkos ügynököket és utánpótlást juttattak a megszállt Európába – mindezt sötét éjszakákon, alacsonyan repülve, földi irányítás nélkül.

Chelmsford közelében, Rivenhallban állomásozott az a két század, amely a Special Operations Executive (SOE) és a Brit Különleges Légi Szolgálat (SAS) műveleteit segítette. A pilótáknak sötétben kellett elérniük a ledobási zónákat, ami kivételes bátorságot és magabiztosságot igényelt.

A történész Chris Bullock szerint ezek a repülések egyedülálló szakmai tudást kívántak. A legénység tagjai sokszor repültek a D-napon, a Market Garden és Varsity hadműveletekben is. Sérüléseket szenvedtek el, és barátaikat vesztették el - írja a BBC.

Felderítetlen múlt: RAF Rivenhall és a SOE kapcsolata

Bullock számára meglepetés volt, amikor 10 éve elkezdte kutatni lakóhelye közelében a használaton kívüli repülőteret. Kutatásai feltárták, hogy 1944 októberétől a két század több országba – köztük Franciaországba, Hollandiába, Norvégiába, Dániába és egy ízben Németországba is – dobott le ellátmányt és ügynököket. 1945 februárjától különösen Hollandia vált célponttá.

Rivenhallból indult az a Jos Gemmeke is, akit a SOE képzett ki, majd 1945 márciusában Hollandiába küldtek. Ejtőernyővel ereszkedett le a kijelölt területen. Hollandiában megszerezte a V1 rakétakilövőkről készített mikrofilmeket, majd visszaszökött az Egyesült Királyságba, ezzel nagyon fontos információkhoz juttatva a szövettségeseket. Túlélte a küldetést, és halála után, 2010-ben katonai tiszteletadással temették el. Megkapta a legmagasabb holland vitézségi kitüntetések egyikét.

Technika és bátorság metszetében

Churchill 1940-ben utasította a SOE-t, hogy kémkedéssel, szabotázsakciókkal és ellenállási mozgalmak támogatásával "lángba borítsa Európát". Az akciókhoz Rivenhall repülői biztosították a légi utánpótlást. A Stirling repülőgépeket teljesen átalakították: eltávolították az első és hátsó géppuskatornyokat, így több szállítmány férhetett el. Csupán egyetlen géppuska maradt a farokrészben.

A bevetések kizárólag telihold idején történhettek, így növelve az esélyt a sikeres ledobásra. A legelső célpont Norvégia volt 1944 végén. A hideg ott szinte elviselhetetlen volt, a gépek belseje átfagyott, ami súlyos repülésirányítási nehézségeket okozott. Jég rakódott a gépekre, súlyosbítva a helyzetet. Több gép majdnem lezuhant.

Veszteségek és sikerarányok

Egy korai bevetésen Rivenhall elvesztette állomásparancsnokát, Wilfred Surplice-t. A gép lezuhant, ő meghalt, míg a személyzet többi tagja ejtőernyővel kiugrott. „Képzeljük el: a parancsnokuk felszáll, és soha nem tér vissza” – mondta Bullock.

Számításai szerint a küldetések körülbelül 40%-a volt sikeres – ezekben az esetekben előfeltétel volt, a földön felkészülten várták az ellátmányt és az időjárás is kedvező volt.

Bullock szerint ezek a missziók más típusú hősiességet kívántak, mint a bombázók legénységének bátorsága. Ezek a pilóták mélyen az ellenséges vonalak mögé repültek, támogatás nélkül, alacsonyan szállva. A bevetéseken minden egyes gép egyedül teljesítette feladatát, nem volt támogatás, nem volt segítség.