Átnevezték és felszámolják a moszkvai Gulag Múzeumot

Fotó: Getty Images

A moszkvai városvezetés alá tartozó, 2001-ben alapított Gulag Múzeum hivatalos honlapjának teljes tartalmát már februárban törölték. Helyére mindössze egy hárommondatos tájékoztató került, amely szerint a nyíló új intézmény "a Nagy Honvédő Háború (a második világháború keleti frontja) alatti náci háborús bűnöket, a japánok által végzett biológiai kísérleteket és a Vörös Hadsereg felszabadító misszióját" fogja bemutatni.

Az intézményt – amely a 2010-es évek közepén még élvezte Vlagyimir Putyin támogatását (az elnök 2017-ben személyesen avatta fel a múzeum közelében a politikai elnyomás áldozatainak emlékművét) – 2024-ben zárták be, hivatalosan "tűzvédelmi szabálytalanságokra" hivatkozva. Idén februárban a múzeum élére Natalja Kalasnyikova került, aki a moszkvai önkormányzat szerint kitüntetést kapott az Ukrajna elleni "különleges katonai műveletben" való részvételéért, leváltva a korábbi, a megbékélésen dolgozó igazgatót, Roman Romanovot.

A múzeum felszámolásával párhuzamosan április 9-én az orosz Legfelsőbb Bíróság hivatalosan is betiltotta és "szélsőséges szervezetnek" minősítette az 1989-ben, Andrej Szaharov Nobel-békedíjas fizikus részvételével alapított Memorial emberi jogi mozgalmat, amely évtizedeken át dokumentálta a sztálini terror bűneit. A bíróság indoklása szerint a szervezet "oroszellenes", és a "történelmi, kulturális, szellemi és erkölcsi értékek elpusztítására" törekszik. A döntés hatására a liberálisabb szemléletű jekatyerinburgi Jelcin Elnöki Központ is azonnal eltávolította falairól a Memorialra vonatkozó minden utalást.

Az intézkedések az orosz emlékezetpolitika egyértelmű homogenizálását és a sztálini korszak rehabilitációját szolgálják. A Gulag (Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerjej) a Szovjetunió kényszermunkatábor-hálózata volt, amelyben Vlagyimir Iljics Lenin, de legfőképpen Joszif Sztálin uralma alatt (1930-as évektől az 1950-es évekig) milliók vesztették életüket vagy szenvedtek rabszolgamunkát végezve. Nyikita Hruscsov 1956-os, a sztálini bűnöket leleplező titkos beszédétől (amely elindította az úgynevezett "olvadást") egészen a 2010-es évek közepéig a politikai áldozatok emlékének ápolása a hivatalos orosz történetírás része volt.

Szergej Lukasovszkij, a 2023-ban betiltott moszkvai Szaharov Központ jelenleg Berlinben élő igazgatója szerint azonban a Gulag Múzeum felszámolása egyértelmű üzenet: az orosz hatóságok mindent megtesznek azért, hogy eltüntessék a politikai elnyomás történetét a nyilvánosság elől, mivel annak "párhuzamai a mai oroszországi helyzettel túlságosan is nyilvánvalóak". A folyamat része az is, hogy a permi (Perm-36) és a joskar-olai Gulág-múzeumokat már évekkel ezelőtt bezárták vagy államosították, miközben az orosz igazságügyi minisztérium idén márciusban "külföldi ügynöknek" minősítette Nyina Hruscsovát, a sztálini bűnöket egykor feltáró pártfőtitkár dédunokáját is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig