Amikor nő uralta a Pápai Államot

Róma felett sötét felhők gyülekeznek

A 9. század végén Európa újabb fordulóponthoz érkezett: az egykoron hatalmas kiterjedésű Frank Birodalom végleg szétesett, miközben a részállamokat folyamatosan támadták északról a vikingek, délről a muzulmánok, keletről pedig a "kalandozó" magyarok. Míg korábban Nagy Károlynak a szászok, a longobárdok, az avarok és a horvátok legyőzésével sikerült megteremtenie a keresztény Nyugat-Európa politikai egységét, örököse, Jámbor Lajos fiai alig hetven évvel később a verduni szerződéssel visszafordíthatatlanná tették a birodalom területi szétaprózódását. Európa - ahogy egy történész találóan megfogalmazta - "darabokban hevert".

A hanyatlás egyre nyilvánvalóbb jelei Rómában, illetve a Pápai Államban is kézzelfoghatóak voltak. Ez volt a pápaság történetének talán legsötétebb korszaka, amely az ún. hullazsinattal vette kezdetét: 897-ben az akkor már halott egyházfő, Formózusz tetemét kiásták, miseruhába öltöztették, majd trónra ültették, s megállapították, hogy méltatlan volt a pápai trónra, így minden korábbi intézkedését megsemmisítették, rendeleteit érvénytelenítették, testét meggyalázták és a Teverébe vetették. A Formózusz halálát követő ötven évben összesen 16 pápa ült Szent Péter trónján, róluk pedig úgy tartják, hogy egy kivételével - VII. Leó szívrohamban halt meg szeretőjével folytatott légyottja során - mindannyiukat megölték.

Az Angyalvár a 17. században

Ebben az időben lépett a politika színpadára Marózia. Az itáliai nemesasszony valamikor 890 és 892 között született Theophülaktosz pápai kincstárnok és római konzul, illetve Theodóra lányaként. Marózia szülei üstökösként robbantak be a római politika világába, jó néhány ellenséget szerezve maguknak. Mikor III. Sergiust 904-ben pápává választották, elérkezettnek látták az időt arra, hogy lányukat magának a szentatyának is bemutassák. Sergius és Marózia hamarosan szeretők lettek, s egy fiuk is született, a későbbi XI. János pápa.

Még a Pápai Állam e dicstelen, pornokrácia gúnynévvel illetett korszakában is főbenjáró bűn volt, ha a pápa ágyast tartott és gyermeket nemzett, a hírhedten becsvágyó nő hírében álló Theodóra szeme előtt azonban csak egy valami lebegett: politikai befolyást szerezni az Örök Városban. A teljesen anyja hatalma alatt álló Marózia később megházasodott, először - ennek pontos ideje vitatott - I. Alberik spoletoi őrgrófhoz ment hozzá.

A Theophülaktosz-család a 920-as években is nagy hatással volt a római politikára és a pápaságra, és miután Theophülaktosz és Theodóra elhunytak, Marózia lépett szülei örökébe. Paul Collins, A Nyugat születése című könyv szerzője így ír róla: "Egy rendkívüli nő, akinek jelentőségét nem csábereje magyarázza, hanem az, hogy sikerült fenntartania a Theophülaktosz-klán által elért stabilitást a római politikában és az egyházi vagyont illetően (...) Megértette, hogy a szexualitás politikai eszköz, és képes volt ebből előnyt kovácsolni egy patriarchális világban. Természetesen szép és csábító, azontúl intelligens, erős akaratú, és független, mint az anyja".

1. Róma felett sötét felhők gyülekeznek
2. Marózia, a mindenható

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"