Amikor egy bombázó repült az Empire State Buildingbe

Nem a World Trade Center elleni merénylet volt az első olyan eset, amikor felhőkarcolóba csapódott egy repülő. 80 évvel ezelőtt már átéltek egy hasonló tragédiát New Yorkban, amikor egy katonai gép szállt bele az Empire State Buildingbe. Tekintve, hogy ekkor még javában zajlott a II. világháború végjátéka, sokan azt hitték, támadás érte az Egyesült Államokat.

1945. július 28-án, szombaton, William Smith alezredes egy B-25 típusú repülővel tervezett eljutni Bedfordból Newarkba. Smith gyakorlott II. világháborús pilóta volt, és mindössze 27 éves. Egy híres bombázóezred helyettes parancsnokaként a West Point katonai akadémián végzett. Feleségével, Marthával és Billy nevű kisfiával élt. Bár már több száz órát repült B-17-essel, ez még csak a második alkalom volt, hogy B-25-öst vezetett – ráadásul másodpilóta nélkül.

Erős turbulencia

Az eredeti repülési terv szerint a járat egyenesen Bedfordból Newarkba tartott volna. Közvetlenül az indulás előtt azonban Smith alezredes rossz hírt kapott: az időjárás is rossz volt, és a légtér zsúfoltsága miatt, a járat csak 11 óra után indulhatott volna el. Smithnek azonban 10 órára Newarkba kellett érnie, hogy felvegye Rogner ezredest. Ezért érdeklődött a La Guardia repülőtér viszonyairól, és azt az információt kapta, hogy ott még „kontakt" repülés lehetséges. Ez azt jelentette, hogy a földdel való vizuális kapcsolatot végig fenn kellett tartania. Tudta, hogy ha a felhőalap 300 méter alá csökken, a repülést meg kell szakítania. Smith mégis kérvényezte ezt az útvonalat, és a gép elindult. A fedélzeten tartózkodott még Christopher Domitrovich őrmester és Albert Perna gépész is.

A repülés során erős turbulencia volt és Queens (New York egyik kerülete) fölött 240 méterre süllyedt a gép. A pilóta többször is megpróbált információt kérni La Guardiától, de azt az utasítást kapta, hogy ne használja a rádiót, mert a forgalomirányítók elfoglaltak. Kevesebb mint egy órával a felszállás után Smith alezredes tehát megérkezett a New York-i városi repülőtérre (ma La Guardia). És nem jelezte előre az érkezését.

Áthágott minden szabályt

Smith alezredes megsértette a vizuális repülés szabályait, mivel a felhőalap jelentősen a minimum alá, 300 méter alá csökkent, és engedély nélkül lépett be a La Guardia légterébe is. Ezen előírások bármelyikének megsértése elég lett volna a gép földre parancsolásához. A polgári irányítók ezt javasolták is, de a katonai parancsnokság nem akart beavatkozni.

A forgalomirányítás figyelmeztette Smith-t a gyenge látási viszonyokra, és továbbra is azt tanácsolták, szálljon le. A torony szerint olyan sűrű volt a köd, hogy nem látták az Empire State Building tetejét. Smith alezredes vette az üzenetet, de nem akart landolni, engedélyt kért, hogy folytathassa útját Newark felé. Ezt meg is kapta, utasították azonban, hogy térjen vissza La Guardiára, ha a látótávolság 4 km alá csökken.

Házak között cikázott

Az akkori szabályok szerint a városok légterében legalább 600 méter felett kellett haladniuk a repülőknek, de Smith ezt nem tudta teljesíteni. A pilóta eltévedt a ködben, és jóval az elvárt érték alá süllyedt. Alighanem Manhattannek nézte Welfare Islandet, és azt hitte, már a Newark-i leszálláshoz közeledik, de valójában New York utcái között repült. Frank Covey hadnagy szemtanúja volt, ahogy a B-25-ös a New York Central irodaház mellett elrepült, mintegy 22. emelet magasságában. Több beszámoló szerint Smith alezredes kiválóan irányította a gépet, bámulatosan kerülgette a házakat.

Senki sem élte túl

Egészen 9:49-ig, amikor is a gép becsapódott a világ akkori legmagasabb épületébe, az Empire State Buildingbe. Bár Smith megpróbálta felhúzni a gépet és erősen balra fordult, a manőver nem sikerült. Az ütközés ereje szétszakította a bombázót. Az egyik hajtómű az utcán landolt, a másik egy liftaknába zuhant, 16 kábelt átvágva. Az ott tartózkodó liftkezelő, Betty Lou Oliver több mint száz métert zuhant négy másodperc alatt, de csodával határos módon életben maradt. A beépített vészfék mentette meg, ám medencéje, nyaka és  háta így is eltört. Az épület oldalán lángoló üzemanyag-zuhatag ömlött le. A 78., 79. és 80. emeleteken komoly károk keletkeztek, de az épület szerkezete nem szenvedett maradandó károsodást.

A repülő utasai nem élték túl a szerencsétlenséget, és tizenegy irodai dolgozó is életét vesztette. A sérültek száma közel harminc volt, de jóval több is lehetett volna, ha a baleset hétköznap történik, nem szombaton. A szemtanúk pánikba estek, azt hitték egy japán kamikazeakcióval megtámadták az Egyesült Államokat.

New York város előírásai szerint egyébként az épületeknek képesnek kell lenniük kiállni egy repülőgép becsapódását. Az Empire State Building ezt nyilvánvalóan teljesítette. A World Trade Center ikertornyai tervezésekor a legnagyobb gép a Boeing 737 volt. A tornyokba csapódó repülők viszont Boeing 767-esek voltak, amelyek tömege kétszerese a 737-esének…