Amikor az IRA 38 tagja szökött meg Európa legszigorúbban őrzött börtönéből

A 70-es és 80-as években, az észak-írországi „Bajok” (Troubles) tetőpontján a brit vezetés több száz IRA-tagot őrzött a hírhedt Maze börtönben. Az Európa legszigorúbban őrzött börtönének hírében álló Maze-et szökésbiztosnak tartották – egészen addig, amíg 38, az IRA-hoz tartozó rab 1983-ban végre nem hajtotta a brit történelem legnagyobb szabású szökését.

Az előzmények

A Belfasttól mintegy 15 kilométerre, a brit légierő egy korábbi bázisán épült magas biztonságú börtönkomplexum nyolc H alakú blokkból állt. Amikor a brit kormány 1976-ban megfosztotta a paramilitáris szervezet tagjait a politikai foglyok különleges státuszától, ezek a H-blokkok az IRA-hoz köthető, az Észak-Írország fölötti brit uralom ellen erőszakkal is küzdő fegyencek harcterévé váltak.

A börtön egyenruhája helyett takarókba öltöztek, megtagadták a zuhanyzást vagy éjjeliedényeik kiürítését, végül pedig 1981-ben éhségsztrájkba fogtak, melybe tízen – köztük Bobby Sands, a börtönben fogva tartott legmagasabb rangú IRA-tag – belehaltak.

Az IRA változatos, a gyilkosságtól a robbanószer birtoklásáig terjedő bűnökért börtönben lévő tagjai hadifogolytáborként tekintettek a Maze-re, ahonnan kötelességük szökést megkísérelni. A 7-es börtönblokkban tartott IRA-vezetők 1983-ban négy hónapot töltöttek egy vakmerő szökési terv előkészítésével.

A barátságos IRA-sok

A rabok legelőször is az őrök bizalmát igyekeztek elnyerni: barátságosak voltak, tegező viszonyt alakítottak ki velük, és igyekeztek minél több információt begyűjteni. A takarítói szolgálatra rendelt vezető beosztású IRA-tagok a bizalmas viszonyt kihasználva szabadabb mozgáshoz jutottak a börtönben: még a „körben”, a blokk közepén elhelyezkedő irányítóközpontban is engedélyt kaptak takarítani.

A fegyencek tudták, hogy az őrök önvédelmi célra csak gumibotot viseltek, így máig ismeretlen módon hat, hangtompítóval felszerelt pisztolyt, valamint késeket csempésztek be a börtön területére.

A terv szerint miután fegyverrel átvették a börtönblokk felett az irányítást, az ételszállító kocsin távoznak, amiről tudták, hogy sem érkezéskor, sem távozáskor nem kutatják át az őrök. Mivel egy vasárnapi napra akarták időzíteni a szökést, amikor a legkevesebb őr van szolgálatban, a vezetők 1983. szeptember 25-ére tűzték ki a nagy szökést.

A börtönblokk elfoglalása

Aznap délután öt IRA-tag érkezett a „körbe” takarítani. Minden a megszokott módon zajlott egészen 14:30-ig, amikor Brendan McFarlane, aki Bobby Sandset követte a parancsnoki tisztségben, jelet nem adott az akció kezdetére. A rabok előkapták pisztolyaikat és legyűrték a fegyvertelen őröket.

Mivel egy tervezési hiba miatt a börtön tisztjei szellőztetésre rendszeresen nyitva hagyták a kezelőszoba tömör, golyóálló ajtaját, az egyik rab – akit az őrök Gerry Kellyként azonosítottak – egy rácsos kapun keresztül John Adams börtönőrre tudta fogni pisztolyát, és utasította, hogy lépjen el a rádiót, a riasztókat és a telefonokat kezelő pulttól, majd feküdjön a földre. „Nincs mit vesztenem, tudod, miért vagyok bent” – mondta Kelly, aki kétszeres életfogytiglani büntetését (plusz húsz évet) töltötte egy londoni robbantás miatt.

Ezen a ponton váratlanul egy őr lépett ki egy közeli mosdóból, megzavarva a rabokat. Adams beszámolója szerint ekkor megpróbálta aktiválni a riasztót, mire Kelly kétszer rálőtt; a második lövés a bal szeme fölött érte Adamset, de nem bizonyult halálosnak. (Kelly soha nem ismerte be, hogy meghúzta volna a ravaszt.)

Mialatt az öt „takarító” biztosította az irányítóközpontot, más rabok a börtön négy szárnyában állomásozó őröket támadták meg különféle fegyverekkel, melyek között pisztoly, kés, csavarhúzó és kalapács is volt. Az IRA percek alatt átvette a börtönblokk irányítását a szolgálatban lévő huszonnégy őrtől.

Miután a lefegyverzett őröket egybeterelték, egy tucatnyit utasítottak, hogy vessék le az egyenruhájukat, amit aztán a rabok vettek fel. A fegyencek megkötözték a börtönőröket, párnahuzatot húztak a fejükre, és figyelmeztették őket: „Ez egy IRA-hadművelet. Nem bosszút akarunk, vagy megbüntetni titeket az éhségsztrájkok miatt, de ha akadályozzátok a szökésünket, gyorsan elbánunk veletek.”

A szökés halálossá válik

A rabok eltérítették a 15:25-kor érkező ételszállító kocsit, de még nem menekültek el, ugyanis a köztük lévő hírszerző tisztek értékes perceket töltöttek a börtön aktáinak átnézésével. Információt kerestek az IRA-n belüli besúgókról, illetve próbáltak mindent eltüntetni, ami segíthetné a hatóságokat, hogy ismét kézre kerítsék őket. 15:50-kor harminchét fegyenc zsúfolódott az ételszállító rakterébe, míg Kelly pisztollyal a kezében az utasoldali lábtérbe kucorodott, hogy biztosítsa a sofőr együttműködését a főkapun kijutáskor.

A kapunál kilenc, börtönőrnek álcázott rab megrohamozta az őrök ki- és beléptetésére szolgáló épületet. Késlekedésük a börtönblokk elhagyásakor viszont azt jelentette, hogy a következő műszak őrei már elkezdtek váltásra érkezni, így közelharc alakult ki. Egy tiszt, James Ferris, kirohant az épületből, és odakiáltott a gyalogoskapunál álló őrnek, hogy fújjon riadót.

A rabok egyike, akit az őrök Dermot Finucane-ként azonosítottak, utánament, és háromszor mellkason szúrta. Ferris összeesett, és nem sokkal később szívinfarktusban elhunyt. A fegyenc eljutott a kapuig, és megszúrta a kapuőrt, mielőtt az riaszthatott volna, valamint két további, érkező őrt is. Gyors észjárású őrök eddigre autóikkal elállták az ételszállító kocsi útját, így a fegyencek kiugrottak a raktérből, és gyalog menekültek, átmászva a külső kerítésen a szabadságba.

Menekülés Írországba

Néhány szökevény autókat vett el civilektől, mások gyalog folytatták a menekülést. Nagyszabású hajtóvadászat indult a rendőrség és a katonaság részvételével, amiben tizenkilenc szökevényt egy napon belül elfogtak.

A legtöbben pillanatnyi szabadságuk után visszakerültek saját, jól ismert cellájukba a hetes blokkban.

A szökésben maradtak csűrökben és védett házakban húzták meg magukat, amíg az IRA megszervezte Írországba távozásukat.

Innen többen új személyazonossággal az USA-ba távoztak, mások azonban visszatértek félkatonai szerepükhöz. Hárman az IRA különböző műveletiben vesztették életüket, Kellyt és McFarlane-t pedig 1986-ban letartóztatták Hollandiában, és más Írországból és az USA-ból kiadott szökevényekkel együtt visszavitték a Maze börtönbe.

A szökés a Maze-ből sokat javított az IRA morálján, de a börtön őrein súlyos testi és lelki sebeket hagyott. Ferris halála, Adams lelövése és a három leszúrt őr mellett (akik túlélték az esetet) a rabok összevertek tizenhárom további őrt; a börtönszemélyzet 42 tagjánál alakultak ki pszichés rendellenességek.

Az 1998-as nagypénteki egyezmény után, amely több száz fogoly idő előtti szabadon bocsátását eredményezte (és amelynek létrejöttében Kelly vezető szerepet vállalt), a Maze 2000-ben bezárt, és 2006-ban megkezdték a börtönblokkok lerombolását.