Amikor a keresztesek másodszor is elvesztették Jeruzsálemet

Jeruzsálem elvész

A megegyezés hasonlított az 57 évvel ezelőttihez, amikor az első Ajjúbida szultán szerezte meg a várost hasonló feltételekkel, ám Jeruzsálem akkori hódítója, Szaladin jóval bölcsebb és emberségesebb volt az 1244-es ostromlóknál. A törökök ahogy birtokukba vették a várost, betörtek a Szent Sír templomba ahol néhány római katolikus pap még misét celebrált. Minden egyházi személyt lemészároltak az épületben, majd feltörték a jeruzsálemi királyok sírjait, csontjaikat szétszórták, ezt követően felgyújtották az épületkomplexumot. Miután végeztek, a többi templomot is a lángok martalékaivá tették, majd kifosztották a házakat és az üzleteket. Jeruzsálem romhalmazzá vált. Így veszett el a keresztesek számára végleg a Szent Város.

Közben az alkunak megfelelően hatezer keresztény jeruzsálemi indult meg a tengerpart felé. Ám a még Oroszlánszívű Richárd óta keresztes uralom alatt álló Jaffa felé vezető útról visszanézve egyesek keresztes zászlókat láttak a tornyokon lobogni, amit a felmentő sereg megérkezéseként értelmeztek: kétezer menekülő fordult így vissza és sétált bele a törökök által felállított csapdába. Mind odavesztek. Még nagyobb veszteséget okozott a maradék jeruzsáleminek az arab banditák támadása tenger felé vezető úton, így mindössze háromszázan érték el a biztonságot jelentő kikötővárost, Jaffát.

A törökök ezután továbbindultak dél felé, hogy egyesüljenek Asz-Szalih Ajjúb egyiptomi szultán seregével. A keresztes államok az egyiptomi szultánnal szemben az 1187-es hattini csata óta nem látott erejű haderőt sorakoztattak fel, amit még a damaszkuszi szultán segédereje is erősített, köztük an-Naszr is. Ám a túlerőnek így sem tudtak ellenállni: október 17-én a Gáza melletti La Forbie-i (arabul: Harbíja) csatában megsemmisítő vereséget szenvedtek. A keresztes államok számára így nemcsak Frigyes VI. keresztes hadjáratának minden hódítása veszett el, de területük egy még szűkebb tengerparti sávra korlátozódott, kiegészítve néhány erősebb várral a szárazföld belsejében.

A Jeruzsálemi Királyság csak azért nem érkezett már ekkor végnapjaihoz, mert a kairói szultánnak hátravolt még Damaszkusz meghódítása. Sőt Jeruzsálem újabb eleste – még ha nem is mozgósította Nyugat-Európát úgy, mint 1187-ben – ismét keresztes hadjáratot váltott ki: még az 1244-es év decemberében a súlyos betegen fekvő IX. Lajos francia király megtette keresztes fogadalmát, a következő évben pedig a pápa ismét a Szentföld felszabadítására szólította a híveket. Úgy látszott, hogy a Szentföld ügye még nincs elveszve.

Mindezek ellenére a Szent Városra hat és fél évszázad iszlám uralom köszöntött, mely során különféle muszlim uralkodók váltották egymást. A keresztények számára a felszabadulás – természetesen már teljesen más jelleggel – 1917 decemberében jött el, amikor Edmund Allenby tábornok a brit Egyiptomi Expedíciós Haderő élén bevonult a városba.

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

1. Jeruzsálem ismét keresztes kézen
2. Új ellenség a láthatáron – a Szent Város ismét ostrom alatt
3. Jeruzsálem elvész

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• Perszeuszt és Andromédát ábrázoló római szobrot rekonstruáltak Deultumban
• Aphrodité-fejet és egy ókori bazilikát tártak fel Egyiptomban
• Több száz amforát rejtett a most megtalált hajóroncs
• Olasz állami tulajdonba került az etruszk François-sír
• Világörökségi címet kaptak a krétai minószi palotaközpontok
• Római kori játéktáblát találtak egy ókori erődítmény falában
• Kémműholdakkal térképezték fel Urartu ókori csatornarendszerét
• Háromezer éves bronzkori aranykincset találtak Romániában
• Római polgárként ábrázolták a korai keresztények Jézust