Ahmose fáraó és a thérai vulkánkitörés
Egy nemrégiben elvégzett radiokarbonos kormeghatározás új adatokat szolgáltat Ahmose fáraó uralkodásáról, aki kulcsszerepet játszott Alsó- és Felső-Egyiptom újraegyesítésében – megteremtve ezzel a későbbi Újbirodalom alapjait. A kutatás azonban nemcsak az egyiptomi történelem ezen korai fejezetét írhatja át, hanem a Théra-vulkán híres kitörésének időpontját is pontosíthatja.
A rejtélyes Szantorini-vulkánkitörés
A görög Szantorini szigetén (az ókori Thérán) bekövetkezett hatalmas vulkánkitörés a Kr. e. 17. vagy 16. század egyik legvitatottabb időpontú eseménye volt. A kitörésből származó vulkáni hamu az egész Földközi-tenger keleti medencéjét elborította – ennek nyomai napjainkban is kimutathatók. A katasztrófát egy nagyjából 6-7-es erősségű földrengés, illetve egy óriási szökőár követte, amelyek hatalmas pusztítást vittek végbe a környező szigeteken – például a közeli Krétán. A történettudomány jelenlegi állása szerint ez a természeti csapás vetett véget a híres mínószi civilizációnak is.
A szakértők sokáig úgy gondolták, hogy a katasztrófa az egyiptomi Újbirodalom idején történhetett. A Ben-Gurion Egyetem és a Groningeni Egyetem mostani kutatása azonban bebizonyította: a thérai vulkánkitörés a feltételezettnél jóval korábban lehetett.
A leletek és a vizsgálat
A kutatás során Hendrik J. Bruins professzor (Ben-Gurion Egyetem) és Johannes van der Plicht professzor (Groningeni Egyetem) külön engedélyt kapott arra, hogy egyiptomi múzeumi gyűjteményekből vegyenek mintákat a radiokarbonos elemzésekhez.
A vizsgálatban többek között az alábbi tárgyakat elemezték:
- egy vályogtéglát az abüdoszi Ahmose-templomból,
- egy temetkezési leplet,
- valamint hat fából készült shabtit (halotti szobrocskát) a thébai temetőből.
A tárgyak radiokarbonos vizsgálata alapján a kutatók arra jutottak, hogy a Théra-kitörés Ahmose és I. Amenhotep uralkodása után történhetett – vagyis a katasztrófa az Újbirodalom ideje előtt zajlott le.
Ez is érdekelhet
Az időrend újraértelmezése
A mostani eredmények emellett azt is kimutatták, hogy az Újbirodalom előtti átmeneti időszak hosszabb ideig tarthatott, mint eddig feltételezték – vagyis az Újbirodalom kezdete valószínűleg pár évtizeddel későbbre datálható (Kr. e. 1550 utánra).
A kutatás nem csupán az egyiptomi időrendet módosítja, hanem az egész kelet-mediterrán térség történelmi megítélését is új alapokra helyezi. Ha a szantorini katasztrófa valóban Ahmose előtti korszakban történt, akkor Egyiptom egyesítése és az Újbirodalom felemelkedése egy korábbi természeti katasztrófa utáni átrendeződésre adott válasz lehetett.
