Abu-Dzabiba került az egyedülálló brit fosszíliagyűjtemény
Pénzügyi nehézségek miatt a brit múzeumok képtelenek voltak megvásárolni az ország egyik legjelentősebb jura kori fosszíliagyűjteményét, amely így az Egyesült Arab Emírségekbe került, derül ki a The Guardian brit napilap legfrissebb beszámolójából. Az Abu-Dzabiban kiállított páratlan tudományos leletegyüttes eladása bebizonyítja: a brit állami intézmények egyre kevésbé képesek versenyezni a globális magántőkével.
- Költségvetési hiányosságok miatt a brit intézmények nem tudták megvásárolni az ország egyik legjelentősebb jura kori ősmaradvány-gyűjteményét.
- A több mint háromszáz példányt, köztük feltehetően új fajokat is tartalmazó magángyűjtemény így az Abu-Dzabiban működő Természettudományi Múzeumba került.
- Az eset élesen rávilágít a brit örökségvédelmi szabályozás hiányosságaira, mivel a jelenlegi törvények nem védik a tudományos jelentőségű leleteket a külföldi értékesítéstől.
A magángyűjtő, Chris Moore által felhalmozott kollekció 318 egyedi példányt tartalmaz, köztük halak, rákok és tengeri hüllők, például ichthyoszauruszok maradványait. A leletek a délnyugat-angliai partvidék kőzetrétegeiből származnak, és a szakemberek szerint eddig ismeretlen fajokat is rejthetnek.
A tulajdonos elsőként a londoni Természettudományi Múzeumnak és a Walesi Nemzeti Múzeumnak ajánlotta fel megvételre az anyagot. A brit lap információi szerint az érintett intézmények forráshiányra hivatkozva elutasították a nyolcszámjegyű vételár kifizetését. Egy londoni kurátor jelezte, hogy a forráshiány mellett a megfelelő raktározási kapacitás és a feldolgozáshoz szükséges munkaidő hiánya is akadályozta a tranzakciót.
A brit visszalépés után a leletegyüttest az Abu-Dzabiban működő Természettudományi Múzeum vásárolta meg. Az arab intézmény szóvivője hivatalosan is megerősítette a tranzakciót, a gyűjtemény egy része pedig már látható a mezozoikumi galériájukban. Bár a szigetország kutatói, köztük Richard Butler, a Birminghami Egyetem professzora nemzeti veszteségként értékelték az eladást, a tudományos közösség egy része megkönnyebbült. Phil Davidson dorseti őslénytankutató rámutatott, hogy a legfőbb prioritás a leletek közgyűjteményben tartása, mivel a nemzetközi tudományos folyóiratok többsége nem engedélyezi a rejtett, magánkézben lévő példányok publikálását.
A fosszíliák származási helye a világörökségi védelem alatt álló Jurassic Coast, azaz a Jura-part, amely a paleontológia történelmi bölcsőjének számít. A térség 200 és 145 millió évvel ezelőtti kőzeteken fekszik. Itt tevékenykedett a tizenkilencedik század elején Mary Anning is, aki az első teljes plezioszaurusz-csontváz 1823-as felfedezésével alapozta meg a terület nemzetközi hírnevét.
A magángyűjtők tevékenysége azóta is kulcsfontosságú a partmenti erózió által felszínre hozott, gyorsan pusztuló maradványok megmentésében. Ezek szakszerű preparálása rendkívül időigényes folyamat, amely speciális kémiai és mechanikai ismereteket igényel a múzeumi kiállítás előtt.
Ez is érdekelhet
Az eset rávilágít a brit jogrendszer és a nemzetközi gyakorlat közötti egyre élesedő feszültségekre. Míg a fémkeresővel talált ember alkotta tárgyak kincsként regisztrálandók, a természeti örökség részét képező fosszíliákra nem vonatkoznak hasonló exportkorlátozások. Ez a joghézag lehetővé teszi, hogy a felbecsülhetetlen értékű kincsek a nemzetközi piacon cseréljenek gazdát, ahol a külföldi múzeumok és magánvásárlók óriási összegeket fizetnek értük.
A közelmúltban egy Tyrannosaurus rex csontváz több mint ötvenmillió dollárért kelt el egy aukción, ami jól mutatja, hogy az állami finanszírozású európai intézmények komoly lemaradásban vannak a műkincspiacon diktált árakhoz képest.
