A pulykavadászat, amely tönkretette Japánt

1944 júniusára az amerikaiak ellenőrzésük alá vonták a Csendes-óceáni térség középső részét és a japán fővárostól, Tokiótól valamivel több mint 2400 kilométerre fekvő, a japán belső védelmi gyűrűhöz tartozó Mariana-szigetek (Saipan, Guam, Tinian) elfoglalását tűzték ki célul.

Amikor az amerikai alakulatok partra szálltak Saipanon, a Japán Császári Haditengerészet admirálisa, Toyoda Soemu úgy vélte, hogy megérett az idő egy régóta várt, mindent eldöntő küzdelemre az amerikai haditengerészettel.

A japánok által csak „döntő csapásnak” (Kantai Kessen) hívott összecsapás kikényszerítésére azonban egy kissé későn került sor, Hirohito császár katonáinak győzelmi esélyei ugyanis a csata kezdeteitől fogva kétségesek voltak. A japán haditengerészetnél szolgáló tapasztalt pilóták száma 1944 nyarára jelentősen megcsappant a korábban vívott Korall-tengeri, a Midway- és a Salamon-szigeteki tengeri ütközetekben, így az 1944. júniusi csatába a japánok zömmel tapasztalatlan pilótákkal vágtak bele.

A veszteségekkel párhuzamosan a japánok repülők és a hajók terén birtokolt technikai fölénye már 1942 végére odalett, ráadásul az amerikai gyárakban több hajót és repülőgépet állítottak össze. A japán katonai fölény 1944 nyarára már csak távoli vágyálom volt.

A filippínó-tengeri csatában a japánok három repülőgép-hordozó anyahajójukat vesztették el. Kettőt amerikai tengeralattjárók torpedóztak meg, eggyel pedig az amerikai repülőgépek végeztek. A japán repülők nagyobb része, tapasztalt pilóták híján az amerikai Ötödik Flotta hajóinak közelébe sem tudott jutni, mert vagy az amerikai harci repülők lőtték le őket, vagy az amerikai hajók légvédelmi tüzében enyésztek el.

A csatában a japánok több mint 600 repülőt vesztettek, míg az amerikaiak csupán 123-at, ennek is nagyobb részét, mintegy 80-at úgy, hogy a csatából éjszaka visszaérkező repülőgépekből kifogyott az üzemanyag, így a pilótáknak a nyílt vízre kellett letenniük harci madaraikat. 

Bár az amerikaiak nem üldözték a visszavonuló japán hajókat, így elszalasztották az esélyt a teljes japán flotta szétzúzására, a Japán Császári Haditengerészet anyahajókra támaszkodó légierejének ütőképessége megroppant és nem is állt helyre a háború végéig.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait