A kultúra szimbólumától a dekorációs elemig: könyvek a 20. századi fotókon
2021. február 19. 16:22 Múlt-kor
Könyv a polcon, az asztalon és a kézben: a kultúra legegyértelműbb jelképe, presztízsszimbólum, a műveltség tárgyi bizonyítéka. A Fortepan fotóiból válogatottunk, hogy utánajárjunk, hol a könyv helye a 20. század fotográfiai termésében.
Korábban
A két világháború közötti időszakban megnőtt és kibővült az olvasók köre. A dualizmusban jobbára csak a felsőbb társadalmi rétegek olvastak szépirodalmat. A Horthy-korszakban a kispolgárság és a szervezett munkásság is egyre nagyobb számban vett könyvet a kezébe. A sikerlistát a ponyvairodalom vezette, a kortárs magyar írók, költők műveit 2-3 ezer példányban adták ki. A könyvsorozatok és a könyves rendezvények hozzájárultak az olvasás népszerűsítéséhez. Az első könyvnapokat 1929 májusában rendezték meg a Vörösmarty téren.
Az 1945. évi közvélemény-kutatási adatok szerint – amelyeket Valuch Tibor idéz Mindennapi történeteink című könyvében – a mozi, színház, rádió, sport mellett az olvasás is a legnépszerűbb szabadidős tevékenységek között szerepelt. 1947-ben a Magyar Közvélemény-kutató Intézet Budapesten végzett felmérést, egyik kérdése így szólt: „Ha Önt bármi okból hosszabb időre elszakítanák a kultúrától, és csak öt könyvet választhatna ki, melyek volnának azok? A válaszadók 38%-a a Bibliát választotta, a sort Ady Endre versei, Madách Imre: Az ember tragédiája, Shakespeare, Dante, Arany János, Petőfi, Babits, Tolsztoj, Kosztolányi, Dosztojevszkij, Goethe alkotásai folytatták.
Az 1950-es és 1960-as években a könyvvásárlásra fordított összegek nyolc és félszeresére nőttek. Ezekről az időkről már az olvasásszociológiai felmérések adatai is beszámolnak, amelyek szerint a hatvanas évek közepén a magyar lakosságnak közel 60%-a olvasott könyvet. Az olvasásra fordított idő azonban az 1980-as évek elejéig folyamatosan csökkent, majd újra növekedni kezdett, aminek a rendszerváltás felfokozott légköre vetett véget egy rövid időre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap