Amikor a telefon még ritkaságszámba ment: fotókon a XX. századi magyar telefonozók
2021. január 31. 12:02 Múlt-kor
Telefon a lakásban, telefonfülke az utcán. A XX. században a telefonálás még sokkal különlegesebb tevékenységet jelentett, mint napjainkban. A készülék sokszor a lakás kitüntetett tárgya, tulajdonosa számára presztízsszimbólum volt, a fülkék pedig meghatározó elemei voltak a városi tereknek. A Fortepan fotói a telefonok mindennapokban betöltött egykori helyét mutatják be.
Korábban
A telefonkészülések kialakításában és fejlesztésében az alapot Morse találmánya, az első elektromos jeleket továbbító hálózat jelentette. Az első telefon megépítése Alexander Graham Bell nevéhez fűződik, az 1876-ban kialakított készülék Bostonból indult világhódító útjára.
A telefon egy nagy gyűjtőfogalom, amely sokféle készüléket foglal magában, az ebédlő és konyha közötti cselédhívótól a tábori telefonon, kaputelefonon át a mobiltelefonokig bezárólag. Elhelyezés szerint asztali, fali készülékről, alapanyag szerint fából, fémből, bakelitből vagy másféle műanyagból készült típusokat sorolhatunk fel.
A telefon nemcsak lakberendezési tárggyá vált, a telefonfülkék megjelenésével – az utcabútorokkal, padokkal, kandeláberekkel együtt – az utcaképet is formálta. Budapesten az első nyilvános telefonállomást 1881-ben alakították ki. A nyilvános telefonokat ekkoriban kávéházakban, dohányárudákban, üzletek helyiségeiben szerelték fel, s csak jóval később kerültek ki az utcára. A Magyar Telefonautomata Rt. 1928. december 13-án szerelte fel az első utcai telefonfülkét a Váci út 6. számú ház előtt. A fülkék terveit jóváhagyás végett be kellett mutatni a Fővárosi Közmunkák Tanácsának. A második világháború alatt mintegy kétezer utcai telefonállomás ment tönkre a fővárosban.
Az 1960-as években kezdték a modernebb fülkéket gyártani. A budapesti telefonfülke-körkép az 1980-as évekre meglehetően változatos volt. Az 1945 utáni évtizedekben csaknem 20 féle típust gyártottak. Ezek szétosztása a Posta hatáskörébe tartozott, előfordult, hogy egy utcában többféle fülke is állt. A belvárosban műemléki védettségű telefonfülkék is álltak, de ezek megőrzése sokszor nem volt gondos és átgondolt, sok régi fülke került szemétre vagy valamelyik vidéki városba.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Legjobb hegedűinek nevet is adott a legendás hangszerkészítő, Antonio Stradivari 17:05
- Nixon is szervezett randevút Gábor Zsazsának 16:29
- A szíriai polgárháború és az orosz–ukrán háború hatása Magyarország nemzetbiztonságára 16:28
- Háború a diáklányok szemszögéből 16:05
- A világ legnagyobb hatalmai közé akarta emelni országát az utolsó iráni sah 14:20
- Máig a karácsony elengedhetetlen része Csajkovszkij Diótörője 09:05
- Rekordáron kelt el Zrínyi Miklós könyve tegnap
- ABBA-kultusz a Kádár-korszakban tegnap
