2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

A költő szultán, aki a háremből választott feleséget: a Magyar Királyság „megcsonkítója”, I. Szulejmán

2021. szeptember 6. 16:31 MTI, Múlt-kor

455 éve, 1566. szeptember 6-án halt meg az ostromlott Szigetvár alatti táborban I. Szulejmán török szultán. A birodalom egyik legnagyobb uralkodójaként és hódítójaként kiérdemelte a Nagy melléknevet, de a törökök Törvényhozóként is emlegetik, mert parancsára készült el a saría által nem szabályozott helyzetekre vonatkozó világi törvénykönyv. 

I. Szulejmán
Az „ezerarcú” Szulejmánt nem csak a hadügy, hanem „szívügyei” is foglalkoztatták

Az Oszmán Birodalom legnagyobb uralkodója 1494. november 6-án született I. Szelim egyetlen fiaként. Hétéves korától oktatták idegen nyelvekre, tudományra és katonai ismeretekre, gyakorlati tapasztalatait tartományok kormányzásával szerezte. A török birodalom addigra kiheverte az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereséget, és újra terjeszkedni kezdett.

Szelim elfoglalta Egyiptomot és Szíriát, behódolt neki Mekka és Medina, döntő vereséget mért a perzsákra. Szulejmán 1520-ban lépett apja örökébe. A fiatal szultánt így jellemezte a velencei követ: „Magas és vékony, mégis erős testalkatú. Nyaka egy kicsit túl hosszú, az arca keskeny, az orra horgas, bajsza és szakálla ritkás, bőre kissé sápadt, megjelenése mégis kellemes. A hírek szerint bölcs és világos ítéletű, és mindenki jó uralkodást remél tőle.”

A harcias kedvű Szulejmán nyomban hódító hadjáratokat indított: 1521-ben elfoglalta a magyar végvárrendszer legfontosabb láncszemét, Nándorfehérvárt (Belgrádot), a következő évben az Egyiptom és Anatólia közti tengeri utat ellenőrző Rodosz szigetét a johannita lovagoktól. A mohácsi csatában, 1526. augusztus 29-én megsemmisítette a magyar seregeket, de a védtelen Budát csak feldúlta és kirabolta, nem foglalta el.

Szulejmán döntő befolyást gyakorolt a magyar történelemre: a kettős királyválasztás után Szapolyai Jánost támogatta a Habsburgok ellenében, mert végső célja Bécs elfoglalása volt. Ezt 1529-ben és 1532-ben is megkísérelte, de a császárvárost nem sikerült bevennie.

Az ősi vetélytárs Perzsia ellen vezetett 1534-35-ös hadjárat során elfoglalta Bagdadot. Az iszlám világ egykor legragyogóbb városa Isztambul árnyékában hanyatlásnak indult. A perzsa Szafavidák ellen még kétszer szállt hadba, 1548-49-ben és 1555-ben, az ekkor kötött béke biztosította korábbi hódításait: Örményországot és a kijáratot a Perzsa-öbölhöz. Szulejmán Észak-Afrika hatalmas területeit – Tripolit, Tuniszt, Algériát és Marokkót – szintén annektálta.

A szolgálatába fogadott kalózvezér, Rőtszakállú Hajreddin tuniszi pasa megverte a spanyol-velencei egyesült flottát, így a Földközi-tenger keleti részét az 1571-es lepantói csatáig a törökök uralták. Az oszmánok 1565-ben megpróbálkoztak a stratégiai fekvésű Málta elfoglalásával is, de a négy hónapos ostrom kudarccal zárult.

Szulejmán a magyar hadszíntéren 1541-ben jelent meg ismét: kardcsapás nélkül, csellel foglalta el Buda várát, másfél évszázados hódoltságba taszítva az immár három részre szakadt, kiszolgáltatott Magyarország jelentős részét. A szultán 1543-ban újabb stratégiai fontosságú erősségekhez jutott, amikor bevette Siklós, Pécs, Székesfehérvár és Esztergom várát.

I. (Habsburg) Ferdinánd magyarországi és Szapolyai János fia, János Zsigmond erdélyi birtokainak egyesülését megakadályozandó, seregei 1551-52-ben bevették Szolnokot és Temesvárt is, bár Eger ostroma kudarccal végződött. Mindezzel Szulejmán jelentősen hozzájárult az önálló Erdélyi Fejedelemség későbbi létrejöttéhez is.

Utolsó nagy vállalkozása Magyarország ellen irányult: 1566. szeptember 6-án Szigetvár elhúzódó ostroma közben hunyt el. Halálát a sereg elől eltitkolták, a vár két nappal későbbi bevétele után belső részeit Szigetvár mellett temették el, és föléjük szentélyt emeltek. 

I. Szulejmán a török birodalom legkiválóbb uralkodója volt, aki kiérdemelte a Nagy melléknevet. Fellendítette az ipart és a kereskedelmet, hidakat, utakat, vízvezetékeket és mecseteket építtetett. Ez utóbbiak közül a legpompásabb a Szulejmán-mecset Isztambulban. A törököknél Törvényhozóként (Kánuni) emlegetik, mert parancsára készült el az iszlám vallásjog, a saría által nem szabályozott helyzetekre vonatkozó világi törvénykönyv.

Tisztségviselőit nem származás vagy vagyon, hanem érdem alapján választotta. Vallási szempontból – a kor viszonyaihoz képest – toleráns volt a keresztények és zsidók felé, utóbbiak üldözését be is tiltotta birodalmában. Pártolta a tudományokat és művészeteket, számos tehetségnek biztosított támogatást. Kiváló költő is volt, a török mellett arabul és perzsa nyelven is verselt.

Háremének kedvenc hölgye a szláv származású rabszolganő, Hürrem (Roxelana) volt, akit több évszázados hagyománnyal szakítva, a birodalom népeinek legnagyobb megdöbbenésére feleségül vett. Egy újabb hagyományt megtörve a szultánát idős korában is maga mellett tartotta, nem küldte egy távoli tartományba. Hürrem nemcsak szép, hanem az intrikákban is tehetséges volt: elérte, hogy Szulejmán kivégeztesse egy másik feleségétől született, Musztafa nevű fiát. Szulejmán utolsó éveit megkeserítette a kedvenc feleségétől született Bajazid és Szelim vetélkedése, a testvérharcból végül utóbbi került ki győztesen.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
János Zsigmond látogatása I. Szulejmánnál (török miniatúra)I. Ferenc francia király és I. Szulejmán szultán ugyan nem találkoztak, az 1530-as években mégis egymás szövetségesei lettekHürrem a szláv származású rabszolganő, akiből Szulejmán felesége (szultána) lett
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár