2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Best of Városliget: izgalmas történetek 120 hektáron

2021. december 6. 13:19

Királyi látogatások, neves tudósok és megannyi anekdota – ezúttal a Városliget hőskorát, legszebb pillanatait és felejthetetlen alkotásait, a 19-20. századi történelem „legjeit” vesszük sorra, az útvesztőkben kalandokat kereső ifjúktól a száguldó versenyautókig. 

Városliget
A Városligeti-tó feletti híd, háttérben a Vajdahunyad vára. (fortepan/Divéky István)

Robinson kalandjai a Városliget dzsungelében

Több mint százötven évvel ezelőtt még nem volt kiépített a város ezen zuga, így a buja Liget tökéletes helyszínéül szolgált a zabolázatlan, kalandokat kereső ifjúknak, akik „játszóterüknek” tekintették a lakatlan tájat. Ágai Adolf író így emlékezett vissza az 1850-es évek fordulójára az 1908-ban megjelent, Utazás Pestről Budapestre 1843-1907 című könyvében: „A tavon akkoriban is tettünk nagy tengeri utakat, csakhogy többnyire fakó és névtelen hajókon, míg most a kikötőben egész raj tarkállik. Biz' ott fél napokon át evickéltünk, néha pajkosan, néha álmatagon vesztegelve, mialatt nádi sípot metszettünk a parton, s a Robinson kalandjain megrészegült lélekkel bujkáltunk a Pávasziget belső részeiben, ahol egyszer emberi nyomra is akadtunk. Vagy ott hűseltünk a híd alatt, kihúzva csolnakunkat.” Így kezdődőtt a Városliget hőskora.

Lódobogás úri módra

1866-ban Ferenc József császár és Sisi császárné – ekkor még nem koronázott magyar uralkodói párként – sétalovaglást tettek a Városligetben. A télen elnéptelenedő helyszínre feltehetően az uralkodói reprezentáció miatt esett a választás, a legendás lovas páros látogatásáról a Vasárnapi Újság a következőképpen számolt be: „Ő Felségeik sétalovaglása a Városligetben. Szerdán délután 1 órakor Ő Felségeik zárt hintóban a lövöldébe kocsiztak, hol őket a városi főkapitány, Thaisz Elek fogadta. Itt már udvari lovászok vártak nyerges paripákkal, melyeken Ő Felségeik sétalovaglást tettek a Városliget lombtalan fasorai között, s a rondeau-t egyszer körüllovagolva, visszatértek a lövöldébe, hol az időközben összecsoportosult nép őket zajos éljenzéssel fogadta.”

Tesla sétabotja és a tudományos forradalom

Nikola Tesla 1881-ben a Puskás Tivadar-féle telefonközpont üzembehelyezésén dolgozott technikusként, ám a megfeszített munka idegösszeomláshoz vezetett. Munkatársa és jó barátja, Szigeti Antal beszélte rá az állandó testmozgásra és a szabadban tett sétákra, amelynek helyszínéül a Városligetet választották. Ezen a ponton a legenda és a valóság kettéválik. Az anekdota szerint Tesla Goethe Faustját idézte – „Az istenség lehull, pár pillanat még / szerezhet testi szárnyat is az ember!” –, amikor elérkezett a heuréka-pillanat: sétabotjával a porba rajzolta a váltóáramú dinamó és a motor működésének koncepciós rajzát.

A „virágok csatája”

Bécsi mintára a Városligetben is rendeztek látványos, tavaszi virágkorzókat, azonban az 1894 májusában megrendezett esemény botrányos jelenetekbe fulladt. Az előre megbeszélt koreográfia szerint a kocsikból virágesőt szórtak a közönségre, ám arra nem számítottak, hogy a közönség bárdolatlanabb része ugyancsak elkezdi dobálni a kocsikban ülőket. Egyre élénkebb lett a virágdobálás, majd elkezdték a kocsik virágait is letépdesni. A Magyar Szalon így tudósított a kibontakozó „virágcsatáról”: „A harmadik fordulónál már tíz helyen is áttörték a kordont, a tömeg beözönlött az elzárt térre, körülfogta a kocsikat, melyek ezentúl már cammogva, megrekedve, folytonos hahó között mozoghattak előre. Roppant tolongás kezdődött mindenfelé. A tömeg megrohanta a kocsikat, a virágdíszt, a kocsisok az ostorral, az inasok az üres virágos kosárral hasztalan csaptak a fosztogatók nyaka közé. A kocsik egy része nemsokára megkuszálva, összeborzolva menekült a korzóról; de csöbörből vederbe jutottak, mert a kordonon kívül hemzsegő tömegek láttak  virágfosztogatáshoz.” Az úri osztály és a köznép legendás összecsapása azonban nem szegte kedvét a rendezőknek, a következő években ismét rendeztek tavaszi virágkorzókat.

Ferenc József földalatti próbaútja

Az 1896-os Ezredéves Kiállításra közel ötmillión voltak kíváncsiak a féléves nyitva tartás alatt. Az óriási tömeg felboríthatta volna a közlekedés rendjét, ám a szervezők előrelátóak voltak: 1896 tavaszára kevesebb mint két év alatt megépítették az Andrássy út alatt húzódó, a belvárost a Városligettel összekötő kéregvasutat, amelyet mindannyian Földalattiként ismerünk. A 3,68 kilométer hosszúságú, Európában másodikként megépült vasútvonal – amelyből 3,2 kilométer ténylegesen a föld alatt futott – a maga korában mérnöki bravúrnak számított. Elismerése jeléül 1896. május 8-án maga Ferenc József is kipróbálta a 20-as sorszámot viselő, luxuskivitelű királyi kocsit, ezzel jelképesen felavatta a főváros új büszkeségét, a róla elnevezett Ferenc József Földalatti Villamosvasutat. 1897-ben az uralkodó megismételte utazását, ezúttal II. Vilmos német császár társaságában, akivel feltűnően jó hangulatban az állatkerti állomásnál szálltak ki.

Világító szökőkút, te csodás!

Az 1896-os millenniumi ünnepségek az egész országot lázban tartották. A számtalan program között a legnagyobb látványosság a színes elektromos lámpákkal megvilágított szökőkút volt az Iparcsarnok előtti korzón. A Városliget két évszázados történetének leglátványosabb szökőkútja Sió tündér legendáját ábrázolta Fáy András tündérmeséje nyomán. Óriási vízmedencéje 700 négyzetméteres volt, a legmagasabb vízsugár négyemeletnyi magasságba tört fel. A „fontaine lumineuse”, azaz a világító szökőkút az Ezredéves Országos Kiállítás legnagyobb szenzációjának számított.

Csuklyás misztikum

A magyarokkal idős korára megbarátkozó Ferenc József a 19. és a 20. század fordulóján már a főváros szemére vetette, hogy a köztéri szobrok vonatkozásában Budapest nem jeleskedik. Az uralkodó nagyvonalúan felajánlotta, hogy 10 szobor költségeit fedezi, közülük éppen az ötödik, Ligeti Miklós munkája került a Városligetbe. A megörökített alak nem más, mint a magyar történelem egyik legnagyobb talánya, Anonymus. A szerzetesi csuklyába burkolózó, elmélyülten gondolkozó alak nem csak a Liget, hanem az egész város legnépszerűbb köztéri alkotásai közé tartozik 1903 óta.

Karinthy égen és földön

1931 márciusában Karinthy Frigyes egy Graf Zeppelin fedélzetéről tekinthetett le a Városligetre – a nem túl szerencsés magyarországi út a borongós időben a Csepel-szigeten kezdődött, ahol neves írónk is a repülő csoda fedélzetére lépett. A 206 méter hosszú jármű látványos utazását több korabeli fotó is megörökített. A humorában utolérhetetlen írónk nemcsak a levegőből pásztázta a főváros zöld szegletét, hanem többször „leereszkedett”, és személyesen tette tiszteletét rendezvényeken. 1918-ban, az újságírónap alkalmából rendezett virslievő versenyen zsűritagként őt is lencsevégre kapták a leleményes fényképészek.

Versengés a jégen

A világ távoli tájairól is érkeztek vendégek – versenyzők, kísérők és kisebb számban ugyan, de érdeklődő nézők is – a korcsolyasport városligeti műjégpályán rendezett nemzetközi versenyeire. Műkorcsolya világbajnokságnak 1929-ben, 1935-ben és 1939-ben, jégkorong Európa-bajnokságnak 1929-ben adott otthont ebben a korszakban a magyar főváros. Tudósítások és látványos fotók százai vitték a hírét a nemzetközi sajtóban a szép fekvésű ligeti pályának. A hűvösebb évszakokban rendezett korcsolyaversenyek a turisztikai szezon hosszát is megnövelték, így a téli hónapokban is sem szenderült álomra a jég szerelmeseit tárt karokkal fogadó Városliget. 

Dübörgő térfoglalás és csodajárgányok

A második világháború után adrenalin-túltengéstől szenvedtek a Liget útjai: autós és motoros versenyek otthonává vált az egykor csendes zöldövezet, az 1957 és 1970 közötti időszak a két- és négykerekű versenyek aranykoraként maradt meg az emlékezetben. Ugyanekkor a Budapesti Nemzetközi Vásárok évről-évre bővülő kínálata is óriási tömegeket vonzott, ahol a látogatók olyan monstrumokat is megtekinthettek, mint Gagarin Vosztok-űrhajóját. A megjelenteket a világűr csodái mellett szenzációs külföldi gépkocsik – így Chevrolet és Ford járgányok – is szórakoztatták a Városliget-tó partján. (x)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A patinás bronzalak kezében feltűnően ragyog a toll, amit nap mint nap sokan megsimogatnak. Az Anonymus ugyanis a főváros szerencsehozó szobrai közé tartozik. A legenda szerint kedvezően alakul a sorsa annak, aki megérinti az íróeszközt, amelyet a névtelen szerzetes a kezében tart. Művészek is járnak a szoborhoz, mivel úgy tartják, Anonymus tolla képes elűzni az alkotói válságot (Fortepan / Schoch Frigyes, 1907)Mezítlábas gyerekek a Városligeti tónál 1900 körül, régi képes levelezőlapon megörökítve (balra), jobbra pedig a tó partján lődörgő, nézelődő kamaszfiúk 1880 körül készült felvételen (7)Az uralkodói pár pesti kilovaglása 1866-ban, a kiegyezés előtt egy évvel feltehetően az uralkodói reprezentáció részét képezte, melyhez megfelelő helyszínnek találták a téli időszakban néptelen Városligetet. A baloldali képen Erzsébet királyné lovaglóruhában egy korabeli képesújságban, jobbról a királyné és Ferenc József lóháton (balról színes litográfia, Vanity Fair, 1884, jobbra Piotrus / wikimedia)Az ifjú Tesla röviddel pesti tartózkodása előtt, 23 évesen (balról), jobbról pedig a feltaláló zseni az amerikai Colorado Springsben kialakított laboratóriumában (a képek forrása: wikipédia)Gróf Károlyi Istvánné virágokkal feldíszített fogata indulásra készen (Klösz György felvétele, Vasárnapi Újság, 1893. 22. szám)Ferenc József érkezése a róla elnevezett földalatti vasút belvárosi végállomására, ahol már indulásra készen várta a királyi kocsi (balról), középen az 1896-os látogatást megörökítő emléktábla, amely ma a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumban látható, jobbra pedig a korabeli hangulatot felidéző újságrajz: ünneplő tömeg köszönti II. Vilmost az Andrássy úton (5)A millenniumi kiállítás területén kettős közvilágítási rendszer működött, mivel a hétköznapi szolgálatot ellátó gázlámpákat nem szerelték le, hanem esténként azokat is bekapcsolták a lámpagyújtogatók. Közéjük állították fel az erősebb fényű, ezért magasabban elhelyezett elektromos ívlámpák oszlopait (jobboldali kép). A baloldali képen a kiállítás esti korzója a világító szökőkúttal (6)Az Anonymus szobor tájolása olyan, hogy napsütésben a szerzetesi csuklya árnyéka az egész arcot elfedi (képeslap, 1907, magángyűjtemény)A 206 méter hosszú Graf Zeppelin léghajó elhalad a Városliget felettBalról női műkorcsolyázó kűr közben, háttérben a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönséggel, jobbról korabeli újság képriportja az 1939-es budapesti világbajnokság neves külföldi résztvevőiről, többek között a férfiak aranyérmét elnyerő angol Graham Sharprólalódi szenzációnak számítottak az 1969-ben kiállított Chevrolet, Ford, Plymouth típusú amerikai személygépkocsik. Látogattók tízezrei vonultak végig a Városligeti tó partján, hogy áhitattal megcsodálják az akkoriban itthon elérhetetlennek számító járműveket (Fortepan / Pálinkás Zsolt)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár