A fekete hó éjszakája – Tokió bombázása pusztítóbb volt bármelyik atomtámadásnál

1941. december 7-én a japán flotta előzetes hadüzenet nélkül légitámadást intézett az Egyesült Államok haditengerészetének egyik legfontosabb csendes-óceáni támaszpontja, Pearl Harbor ellen. A második világháborúba ily módon bevonzott Egyesült Államok ezt követően nem sokáig várt a válasszal és már a következő év tavaszán, április 18-án repülőivel rajtaütést hajtott végre a japán fővároson. A műveletet irányító parancsnokról elnevezett Doolittle-rajtaütés ugyan nem okozott jelentős károkat, de nagy szerepe volt az amerikaiak háborús lelkesedésének erősítésében – és egyben megnyitotta a szárazföldi japán területek elleni bombázások hosszú sorát.

A Japán elleni légitámadások sokáig elégtelen eredményeket hoztak, mígnem a technikai fejlődés új dimenziókat nyitott meg a szövetségesek előtt. 1944 áprilisában állították először hadrendbe a hosszú távú bevetésekre is alkalmas B-21 Superfortress bombázókat, amelyek már kínai területekről és a Mariana-szigetekről is képesek voltak elérni a japán nagyvárosokat. A hagyományos bombák azonban még ekkor sem voltak túl hatékonyak, ugyanis a gyakran felhős és szeles időjárás nagyban megnehezítette a pontos célzást.

Az amerikai légierő egyik magasrangú parancsnoka, Curtis LeMay tábornok végül 1945 januárjában állt elő egy forradalmi ötlettel. A hagyományos robbanótöltetek helyett gyújtó- és szilánkhatású bombákkal pakolta meg, illetve felismerte, hogy a japán légvédelmi ágyúk kevésbé pontosak, ha viszonylag alacsony, 1500-2700 méteren repülő célpontokkal állnak szemben. Mindennek eredményeképpen február során már megkezdődtek a Tokió és Kobe elleni rendszeres gyújtóbombás támadások, de ezek még csak az igazán nagy vihar előtti előkészületek voltak.

1945. március 9-én vette kezdetét az Operation Meetinghouse névre keresztelt hadművelet, vagy ahogyan a japánok emlegették, a „Fekete hó éjszakája”. A támadást kisebb bombázók kezdték, amelyek napalmbombákkal először „megjelölték” a Tokióban kinézett célpontokat. Ezt követte összesen 334 db B-29-es bombázó, amelyek minden korábbinál kisebb magasságból, 600-700 méterről kezdtek neki a főváros módszeres elpusztításának.

A támadás első hulláma alig két óra alatt sikeresen megsemmisítette Tokió tűzoltási infrastruktúráját, így a B-29-esek napalmmal, gázolajjal és fehér foszforral töltött gyújtóbombáinak pusztítását szinte lehetetlenné vált megfékezni. Az első bombák által keltett, elszigetelt tüzek fokozatosan egy lángerdővé álltak össze, amelyet a szél csak tovább terjesztett a városban.

A támadás célpontja a város egy sűrűn lakott munkásnegyede volt, amelyet az első bombák egy hatalmas, lángoló X formával jelöltek ki. Az összes levegőbe emelkedő bombázó közül 282 repülő találta el sikeresen a célpontját, amelynek következtében Tokió közel 42 négyzetkilométernyi területe vált a földdel egyenlővé. Becslések szerint több mint egymillió ember otthona semmisült meg ezen az éjszakán, a civil áldozatok száma pedig elérte a 100 ezret is.

A világtörténelem egyik legnagyobb bombázásnak elképesztő pusztítása és a náci Németország nem sokkal később történt kapitulációja ellenére, Japán még hónapokon keresztül folytatta a háborút. Végül a Nagaszaki városa ellen végrehajtott atomtámadást követően, 1945. augusztus 15-én Hirohito császár rádión keresztül jelentette be, hogy Japán leteszi a fegyvert a szövetségesek előtt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike