Közeli felvételek készültek Ernest Shackleton utolsó hajójáról

A kutatók a korábban a Titanic roncsánál is használt Alvin kutató-tengeralattjáró, valamint a Falcon elnevezésű távirányítású mélytengeri robot (ROV) segítségével térképezték fel a maradványokat.

A Quest roncsát még 2024-ben fedezte fel az RCGS által vezetett kutatócsoport, akkor azonban csak oldalpásztázó szonárképeket tudtak készíteni róla. Az aktuális merülések során kiderült, hogy a hajótest nagy része - beleértve az orr-részt, a fedélzetet és a hajóablakokat - továbbra is egyben van, a főárboc azonban már kidőlt.

A roncsot tengeri élőlények népesítették be, ugyanakkor a fedélzet egy részét vastag halászhálók borítják, amelyek jelentős károkat okoztak a leletben és nehezítik a további vizsgálatokat. Dwight Coleman, a WHOI társ-vezető kutatója szerint a háromnapos misszió során a kanadai Voyis technológiával megalkotott 3D-s modell lehetővé teszi a hajó pontos tudományos vizsgálatát anélkül, hogy a fizikai maradványokat megbolygatnák.

A Quest története szorosan összefonódik az antarktiszi kutatások úgynevezett hőskorával. Sir Ernest Shackleton, a világ egyik legismertebb sarkkutatója 1922-ben, negyvenhét éves korában ezen a hajón veszítette életét, miközben utolsó déli-sarki expedíciójára tartott. A felfedező hírnevét elsősorban az 1914-1917-es birodalmi transzantarktiszi expedíció alapozta meg, amelynek során korábbi hajója, az Endurance a Weddell-tenger jegének fogságába esett és megsemmisült, a parancsnok azonban a teljes legénységet élve kimenekítette.

Shackleton halála után a Questet egy norvég család vásárolta meg, és az elkövetkező negyven évben fókavadászhajóként üzemeltették az északi vizeken. A jármű végül 1962. május 5-én süllyedt el a Labrador-tengeren, miután a sodródó jégtáblák összeroppantották a hajótestet.

Az expedíció tudományos jelentőségét növeli, hogy a nemzetközi kutatócsoport - amelyben tengerbiológusok, tengeri régészek és a Dán Nemzeti Múzeum szakemberei is részt vesznek - a Quest felmérése után északkeletre, Grönland felé veszi az irányt. A következő célpont egy másik ikonikus jármű, a Terra Nova felkutatása és dokumentálása.

Ez volt Shackleton egykori riválisának, Robert Falcon Scottnak az utolsó hajója, amellyel a brit kutató 1912-ben - Roald Amundsen norvég expedíciója után öt héttel lemaradva - másodikként érte el a Déli-sarkot, ahonnan azonban embereivel együtt már sosem tért vissza. A két roncs modern technológiával történő felmérése mérföldkőnek számít a tengeri régészetben, mivel a sarki expedíciók hőskorának utolsó, eddig elérhetetlen fizikai emlékeit teszi vizuálisan is hozzáférhetővé a tudomány számára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?