A csodával határos módon maradt életben az átlyukasztott fejű ember

A 25 éves Phineas Gage 1848-ban egy vermonti vasútépítésnél dolgozott művezetőként. Brigádjának a sínek lefektetésének útjában álló akadályok eltávolítása volt a feladata. A nagyobb sziklák áttöréséhez robbantásokra is szükség volt, ez pedig a XIX. század közepén még különösen veszélyesnek számított.

1848. szeptember 13-án Gage szokásához híven betömködte a lőport a sziklába vájt furatba, majd egy vasrúddal elkezdte ledöngölni. A kanóc meggyújtására ezúttal már nem került sor, mert a vasrúd valószínűleg súrolta a sziklát, ami miatt szikra keletkezett, a lőpor pedig berobbant.

A furatból kilőtt rúd a férfi felső állcsontja és a járomcsontja között hatolt be, felsértette a bal szemét, majd koponyája tetejét átszúrva, nagy ívben további 25 métert repült.

A művezető azonnal elájult, rángatózni kezdett, de nemsokára magához tért, és kis segítséggel sétálni is tudott. Szekérrel visszavitték a Cavendish városában található szállására, ahol orvosi ellátásban részesült.

Gage csodával határos módon túlélte az esetet. Mi több: annak ellenére, hogy agyának homloklebenyét áthasította egy több mint három centiméter átmérőjű, egy méter hosszú, hatkilós rúd, mozgáskoordinációja, érzékelése, intelligenciája nem változott. Személyisége azonban igen.

A korábban nagy megbecsülésnek örvendő, precíz szakember teljesen megbízhatatlanná vált, így munkahelyéről elbocsátották. Emellett korábbi nyugodt természetét is elvesztette, egyre gyakrabban káromkodott, társas helyzetekben pedig gyakran viselkedett a társadalmi normákkal összeegyeztethetetlen módon.

Ennek ellenére a balesete után vasrúdjával a kezében számos keleti parti városban fellépő Gage-et több munkaadó is alkalmazta, Chilében például kocsisként dolgozott.

A robbanást követően még 12 évig élő Gage alakja fogalommá és hivatkozási alappá vált az agykutatók körében, hiszen esetével bebizonyosodott: az agynak közvetlen hatása van az emberi viselkedésre és személyiségre. Emellett a tudósok számára lehetőség nyílt arra, hogy tanulmányozzák, hogyan is működik az egyik legfontosabb szervünk.

A korabeli vizsgálatok a tudomány aktuális állása, valamint a szűkös technikai feltételek miatt csak korlátozott eredményre vezettek. Egy néhány évvel ezelőtti vizsgálat során azonban kiderült, Gage agykérgének mindössze négy, fehérállományának azonban tizenegy százaléka károsodott, és utóbbin keresztül agyának többi részeire is átterjedt a zavar, ami megmagyarázza, hogyan lehetett a baleset hatással olyan magatartásformákra, amelyeket mai tudásunk szerint a szervnek a sérülés által nem érintett területei szabályoznak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?