Hat történelmi híd és egy régi banképület kaphat védelmet Moldovában
Hat történelmi híd és a Román Nemzeti Bank egykori fióképülete kerülhet Moldova országosan védett műemlékei közé. A kormány november 12-én jóváhagyta az erről szóló törvénymódosítási javaslatot, amely a XIX. század végének és a XX. század első felének több jelentős építészeti emlékét érinti. A kezdeményezés célja nemcsak új építmények védetté nyilvánítása, hanem a több mint harmincéves műemléki nyilvántartás hibáinak kijavítása is.
- A moldovai kormány hat történelmi híd és egy régi banképület országos védelmét kezdeményezte.
- A műemlékek között XIX. századi kőhidak, egy 1909-es vashíd és a Román Nemzeti Bank egykori fióképülete is szerepel.
- A javaslat az 1993-as műemléki nyilvántartás hibáinak javítását is szolgálja, de még parlamenti jóváhagyásra vár.
A hét újonnan felvenni kívánt építmény közül hat híd, amelyek különböző korszakok közlekedési és mérnöki örökségét képviselik. A legkorábbi pontosan keltezett létesítmények egyike a Florești járásbeli Gura Camencii vasúti építménye, amelyet 1893–1894-ben emeltek. A közeli Vărvăreuca településénél a Răut folyón átívelő vashíd 1909-es keltezéssel szerepel a hivatalos javaslatban.
Ez utóbbi híd különösen figyelemre méltó. A szegecselt fémszerkezet Florești városát köti össze Vărvăreuca falujával, és a térség ipari fejlődésének egyik emléke. A helyi önkormányzat ismertetése szerint megépítésének szükségességét már 1886-ban felvetették, a szerkezetet pedig a fekete-tengeri Nyikolajev hajógyárában készítették a XX. század elején. A város tájékoztatója az építést 1909 és 1913 közé helyezi, míg a műemléki javaslat 1909-et tünteti fel. Az önkormányzat a híd jelenlegi állapotát is aggasztónak minősítette.
A védettségre javasolt létesítmények között két további, pontosan keltezett kőhíd található. Az egyik a Rezina járásbeli Ciorna folyóján ível át, és 1896-ban épült, míg a másik Soroca városában, a Bechir-szurdok fölött áll: ezt 1913-ban emelték. A kőből készült átkelők a korabeli úthálózat fejlődéséről és a helyi építőmesterek munkájáról tanúskodnak.
A felsorolás két olyan építményt is tartalmaz, amelynek pontos korát a hatóságok egyelőre nem rögzítették. Az egyik a Leova járásbeli Filipeni településénél, a Sărata folyón átívelő, „török híd” néven ismert építmény. A helyi hagyomány az oszmán uralom időszakához kapcsolja, ám építésének dátuma nem bizonyított. A másik a Ștefan Vodă járásbeli Volintiri kőhídja, amely a Bebei folyón vezet át.
A hét építmény közül egyetlenegy nem közlekedési létesítmény: a dél-moldovai Cahulban álló, egykori román jegybankfiók. Az Ioan Vodă cel Cumplit utca 75. szám alatt található épület a térség két világháború közötti, illetve második világháborús történetének emléke. A hivatalos műemléki előterjesztés 1939 és 1944 közé keltezi, bár más helytörténeti források korábbi építési dátumot adnak meg. A ház megőrzése a város történeti arculatának védelme szempontjából is jelentős.
A mostani kezdeményezés ugyanakkor egy szélesebb körű örökségvédelmi rendezés része. Moldova országos műemlékjegyzékét 1993-ban hagyták jóvá, és az azóta eltelt évtizedekben számos adat elavult. Egyes építmények címe vagy közigazgatási besorolása megváltozott, máshol a nyilvántartásban szereplő keltezés, megnevezés vagy azonosítás szorul javításra. Olyan bejegyzések is akadnak, amelyekhez a hatóságok nem tudtak ténylegesen létező építményt rendelni.
A Kulturális Minisztérium ezért a hét új építmény felvétele mellett a korábbi bejegyzések pontosítását és a téves adatok rendezését is kezdeményezte. A cél az, hogy a műemléki védelem jogilag egyértelműbb legyen, és a tulajdonosok, a hatóságok, valamint az örökségvédelmi szakemberek megbízhatóbb nyilvántartásra támaszkodhassanak.
Ez is érdekelhet
A javaslat elfogadását követően a hét építmény országos jelentőségű műemlékként szerepelhetne a jegyzékben. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy a hidakat vagy a banképületet rövid időn belül fel is újítják. A helyreállítás külön szakmai terveket, engedélyeket és pénzügyi forrásokat igényel.
A november 12-i kormánydöntés ráadásul még nem zárta le az eljárást: a műemlékjegyzék módosítását a parlamentnek is jóvá kell hagynia.