Különleges, nyolcszögletű épület alapjait tárták fel Japánban
Egy különleges, kilencszáz éves nyolcszögletű építmény alapjait tárták fel a japán régészek a Kagosima prefektúrához tartozó Kurosima szigeten. Nakazono Szatosi professzor kutatócsoportja szerint a 12. századi alapzat egy egykori buddhista pagodához vagy más vallási csarnokhoz tartozhatott, amely a Kínából behozott építőanyagokat és architekturális hagyományokat ötvözte.
- A japán régészek egy 900 éves nyolcszögletű építmény alapjait azonosították Kurosima szigetén.
- Az Oszato régészeti lelőhely feltárása során a kínai Szung-dinasztia korából származó tetőcserepek is előkerültek.
- A szakértők szerint a felfedezés egy buddhista pagodához vagy vallási csarnokhoz köthető.
A Misima-falvakhoz tartozó Oszato régészeti lelőhelyen 2014 óta zajlanak az ásatások. A kutatók a korábbi munkálatok során már jelentős mennyiségű Kínából és Japán különböző régióiból származó kerámiát, valamint tetőcserepeket hoztak a felszínre.
Amikor a szakemberek újra megvizsgálták a település egyik korábban egyenletesre gyalult területét, felfigyeltek egy sajátos építészeti elrendezésre. A kiterjedés és az alakzat egyértelműen egy nyolcszög alaprajzú szerkezet egykori meglétére utalt. A közlemény szerint az építmény felső szakaszának átmérője a szemközti sarkok között megközelítette a 8,9 métert, az egyes oldalak hossza pedig 3,4 méter volt. Az alsó, szélesebb alapozás átmérője elérhette a 10–11 métert is.
A régészek az alapzat körül kősorok és falazat nyomaira bukkantak, a közelben pedig égett föld nyomait is rögzítették. Mivel az épület felépítménye teljes egészében elpusztult, a pontos funkcióját és végső formáját egyelőre nem tudták egyértelműen meghatározni. A nyolcszögletű alaprajz azonban erősen kötődik a kelet-ázsiai szakrális építészeti hagyományokhoz. Mind Kínában, mind Japánban a buddhista pagodákat és bizonyos kultikus csarnokokat kifejezetten ilyen formában építették meg. Hasonló elrendezésű például a kiotói Hósódzsi-templom egykori kilencemeletes pagodája, valamint a naganói Anrakudzsi-templom ma is álló, háromemeletes nyolcszögletű pagodája.
Az elméletet, miszerint az Oszato lelőhelyen egy szakrális központ állt, erősíti az épület elhelyezkedése a település déli, vallási szempontból kiemelt részén, valamint a kínai Déli Szung-dinasztia stílusjegyeit magán viselő tetőcserepek jelenléte. Kurosima a legdélebbi japán helyszín, ahol ilyen típusú cserepeket azonosítottak. A kutatócsoport már 2015-ben felfedezte, hogy a japán lelőhelyeken előkerült cserepekkel megegyező formájú darabokat gyártottak a kínai Ningpo városában. A kémiai elemzések bebizonyították a cserepek kínai eredetét, ami azt jelenti, hogy ezek az építőanyagok mintegy ezer kilométeres tengeri utat tettek meg.
Ez is érdekelhet
A felfedezés rávilágít Kurosima szigetének középkori jelentőségére is. Bár a sziget távol esett Japán nagy kikötővárosaitól, földrajzi fekvése révén kulcsfontosságú szerepet tölthetett be a délnyugat-japán tengeri útvonalakon. A szomszédos Iódzsima szigete a középkorban a Kínába irányuló export egyik fő kénforrása volt, így Kurosima bekapcsolódhatott a Kjúsú, Hakata és a távolabbi ázsiai régiók közötti kiterjedt kereskedelmi forgalomba. A nyolcszögletű alapzat és az importált építőanyagok bizonyítják, hogy a sziget nemcsak gazdasági, hanem szoros kulturális és vallási kapcsolatokat is ápolt a kontinenssel a tengeri selyemút virágzása idején.
A japán középkor, különösen a 12. század – amely nagyjából a Heian-kor végére és a Kamakura-sógunátus felemelkedésére esik – a japán társadalom és kultúra jelentős átalakulásának időszaka volt. A japán és a kínai Szung-dinasztia közötti kapcsolatok, bár hivatalosan gyakran szüneteltek, a gyakorlatban élénk kereskedelmi és kulturális cserét tettek lehetővé. Zen buddhista szerzetesek, kereskedők és kézművesek folyamatosan utaztak a tengeren, új filozófiai irányzatokat, építészeti stílusokat és technológiákat közvetítve a szigetországba. Az oszatói ásatások legújabb eredményei megerősítik, hogy ez a kulturális transzfer nem korlátozódott a politikai központokra, hanem a periférikusabb szigetvilág vallási és gazdasági életét is mélyen áthatotta.