A bűn és gyógyítás határán – Kloroformos gaztettek a történelemből
A kloroformot először 1830 környékén szintetizálta egymástól függetlenül báró Justus von Liebig német vegyész és Eugène Soubeiran francia kémikus. Elsődlegesen orvosi célokra, altatásra használták, azonban hamarosan bűntettek elkövetésére, áldozatok elkábítására is. A kloroformmal elkövetett bűncselekmények a 19. század dereka óta rendszeres témáját képezik a híradásoknak, bűntettekben való alkalmazása egészen napjainkig terjed. Jelen írás célja egy száz évvel ezelőtti, nevezetes kloroformos ügy részleteinek felelevenítése (I. rész), az első világháború utáni magyar és nemzetközi sajtó bűnözőábrázolásának, valamint a hazai igazságszolgáltatási rendszer sajátosságainak esettanulmányon keresztüli bemutatása (II. rész).
Halász János: Egy százéves párizsi kloroformos ékszerlopás története – I. rész című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 23. évfolyamának 3. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
Bevezetés
A kloroformot először 1830 környékén szintetizálta egymástól függetlenül báró Justus von Liebig német vegyész és Eugène Soubeiran francia kémikus. Elsődlegesen orvosi célokra, altatásra használták, mint ahogyan Karinthy Frigyes azonos című karcolatában is szerepelt, azonban hamarosan bűntettek elkövetésére, áldozatok elkábítására is. „A leány érezte, hogy valami vattafélét nyomnak a szájára és orrára. Kloroformmal áztatott kábitó-eszköz volt ez” – írta Bűn és szerelem című „budapesti erkölcsrajzában” Tábori Kornél (1910).
A kloroform bűnesetekhez való használata az 1850-es évek Angliájába nyúlik vissza, ugyanakkor a kialakult toposszal szemben nem kloroformmal átitatott kendőkkel, hanem általában italba keverve történt alkalmazása.
Az egyik első nagy sajtónyilvánosságot kapott kloroformos ügy Sir William Wilde orvoshoz kötődik, Oscar Wilde édesapjához, akit azzal vádolt meg egyik női páciense, hogy 1862 októberében kloroformmal elkábította és megerőszakolta őt. Ugyancsak közismert ügynek számítottak az egy időben Hasfelmetsző Jacknek tartott Thomas Neil Cream kanadai-skót orvos 1870-es években kezdődő sorozatgyilkossága, amelyet szintén kloroformmal követett el: halálos mennyiséget adagolt a szerből áldozatainak.
Creamet, aki egyetemi szakdolgozatát a kloroformról írta, 1881-ben letartóztatták és elítélték, majd tíz év múlva kiszabadult és ismét gyilkosságokat követett el Londonban, amelyek következtében 1892-ben ismét letartóztatták, majd felakasztották. A kloroformmal elkövetett bűncselekmények a 19. század dereka óta rendszeres témáját képezik a híradásoknak, bűntettekben való alkalmazása egészen napjainkig terjed. Jelen írás célja egy száz évvel ezelőtti, nevezetes kloroformos ügy részleteinek felelevenítése, az első világháború utáni magyar és nemzetközi sajtó, valamint a hazai igazságszolgáltatási rendszer sajátosságainak esettanulmányon keresztüli bemutatása.
Szendi majortól a debreceni rendőrségi fogdáig: Faragó András személye
A Hétfői Hírek című politikai hetilap 1958. március 3-i számának második oldalán jelent meg Pintér István, a Népszabadság újságírója tudósítása, amely szerint egy őszülő halántékú, világhírű magyar ember ült a debreceni rendőrség fogdájában: Faragó András, becenevén a „kloroformos Faragó”.
Ez is érdekelhet
A fogoly a korabeli cikk alapján azzal nyerte el gúnynevét, hogy évtizedekkel korábban Párizsban megismerkedett Miss Doris Arago Kemppel, egy gazdag amerikai nővel, akit kloroform segítségével elaltatott és megszabadított 120 ezer frankot érő ékszereitől.
Halász János: Egy százéves párizsi kloroformos ékszerlopás története – I. rész című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 23. évfolyamának 3. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
