9 tény, amit még az amerikaiak sem tudnak a saját történelmükről

Elhallgatott világválság, betiltott idegen nyelvek, Fehér Háztól szorongó elnök és fajhigiéniás intézkedések. 9 meglepő tény, amit csak nagyon kevesen tudnak az amerikai történelemről.

Az elhallgatott világválság

Amit mi nagy gazdasági világválságként ismerünk, az nem az amerikai történelem egyetlen gazdasági katasztrófája volt. Az 1930-as évekhez hasonló méretű gazdasági válság tört ki az 1890-es években is. Az 1893-ban kirobbant bankpánik és a túlpörgő vasútfejlesztés következtében 5 év alatt négymillióan veszítették el munkájukat, a munkanélküliségi ráta pedig 20 százalékra ugrott. A válságot minden valószínűség szerint túltermelés idézte elő. Sok amerikai gyártó és bankár azon volt, hogy újabb és újabb tengerentúli piacokat nyissanak, hogy azok szívják fel a megtermelt felesleget. Az amerikai Pénzügyminisztériumot J.P Morgan bankárháza segítette ki. A válság egyik legsúlyosabb tünete volt, amikor 1894-ben a Pullman cég elbocsátotta munkásai egyharmadát.

Az amerikai Slachta Margit

"Egyetlen férfi a nemzetgyűlésben" - mondta Parragi György 1947- április 16-án a Slachta Margitra a képviselő asszony hitoktatás szabadságáért mondott hatalmas beszéde után. Ennek nyomán a republikánus Jeannette Rankinről, az Egyesült Államok első női kongresszusi képviselőjéről elmondható, hogy valójában az egyetlen férfi volt a kongresszusban. Egyedül ő szavazott ugyanis az USA első világháborúba való belépése ellen. Rankin ezekkel a szavakkal indokolta az elutasítást: „Nőként nem mehetek háborúba, és senki mást sem küldök.”

Amikor bűncselekmény volt németül beszélni

Volt idő, amikor minden idegen nyelvet betiltottak az Egyesült Államokban. 1918-ban, a bevándorlás- és elsősorban németellenes hangulat tetőpontján Iowa állam kormányzója, William L. Harding az államban betiltotta minden idegen nyelv használatát közterületen, de még telefonon is. A törvényt „Bábel hirdetménykéntként" is emlegették.

Amerikai csodafegyver az első világháborúból

Az USA az első világháború alatt két kontinens eltörléséhez elegendő mérgező gázt termelt. Baltimore-tól kb 40 km-re északkeletre, az Engelwood Arsenal volt az a hely, ahol annyi mérges gázt termeltek, amennyi elegendő lett volna Észak- és Dél-Amerika teljes népességének kiírtására.

Az elnök, aki nem is akart elnök lenni

Harry Truman igazán soha nem hitte, hogy alkalmas lenne a politikai pályára. Amikor Franklin Delano Roosevelt halálát követően, 1945. április 12-én Harry Trumant beiktatták amerikai elnöknek, ezt ő maga sem hitte el. A csupán középiskolai végzettségű Truman 82 napig volt Roosevelt alelnöke. Ez idő alatt összesen két alkalommal találkozott vele. Amikor egy újságíró arról faggatta, hogyan telt az első elnökként irodában töltött napja, azt mondta: „Ha valamikor, hát most imádkozzanak értem. Nem tudom, bárki viselt-e valaha ekkora terhet. Amikor megválasztottak, azt érzetem, mintha a Hold, a csillagok és az összes bolygó rám zuhant volna. Az én munkám jár a legszörnyűbb felelősséggel a világon.” Amikor az újságíró azt mondta:  „Sok sikert, Elnök Úr!”, Truman annyit felelt: „Bárcsak ne kellene így szólítania!”

Amit Hitler Amerikától vett át

Hitler amerikai mintát követett a faji tisztaság fenntartásáért. 1909 és 1964 között Kaliforniában fajhigiéniás intézkedések címszó alatt több mint 20 ezer embert kényszersterilizáltak. Hitler a fajegészségtan (eugenika) terén elért amerikai előrelépéseket hozta fel példaként Németországban. Kijelentette, „…több amerikai állam törvényeit is nagy érdeklődéssel tanulmányoztam, amelyek arról szóltak, hogy megelőzzük mindazok utódnemzését, akiknek a leszármazottai nem lennének hasznosak a faj fenntartása érdekében”.

Háborús porpaganda a templomokban

Az amerikai kormányzat rengeteget fordított a háborús propagandára.Az Egyesült Államokban az első világháborút olyan sokan ellenezték, hogy a kormányzat hivatalos propaganda-ügynökséget hozott létre. A felállított bizottság 75 ezer önkéntest foglalkoztatott, akiket csak „négyperces emberekként" ismertek. Ők háború melletti szónoklatokat tartottak áruházakban, tömegközlekedési eszközökön, templomokban és színházakban, az ország majd’ minden pontján. Ugyanez a bizottság olyan hirdetéseket helyezett el magazinokban, amelyek arra szólították fel az embereket, hogy forduljanak az Igazságügyi Minisztériumhoz, ha bárki a háborúval szemben pesszimista történeteket terjeszt, békéért kiált, vagy nem tiszteli kellően a háborúba fektetett amerikai erőfeszítéseket.

"A sötét korok barbárjainak erkölcsi szintjére süllyedtünk"

Több amerikai katonai vezető szükségtelennek, erkölcsileg kifogásolhatónak vagy épp mindkettőnek bélyegezte az atombomba-támadásokat. Bár az amerikaiak 85 százaléka támogatta a Hirosima és Nagaszaki elleni atombomba-támadást, 7-ből 6 katonai felsővezető elutasította a bombázást, mint a háború befejezésének a szükséges  eszközét. William Leahy admirális azt mondta, hogy az atomtámadás szembemegy minden keresztény erkölcsi alapértékkel és minden ismert háborús törvénnyel. „Azzal, hogy elsőként mi vetettük be az atombombát, a sötét korok barbárjainak erkölcsi szintjére süllyedtünk. Engem nem arra tanítottak, hogy így háborúzzunk, és háborút nem nyerhetünk azzal, ha gyerekeket és nőket ölünk meg."

A vietnami pusztítás

Vietnamra több bombát dobtak le, mint világtörténelem során addig összesen, és háromszor annyit, mint a második világháború alatt. Négymillió Vietnami veszítette életét a háborúban. Több mint 70 millió liternyi dioxin-tartalmú növényvédő koncentrátumot (’Agent Orange’) vetettek be az amerikaiak. Dél-Vietnam 15 ezer kis falvából 9 ezret elpusztítottak. Mind a hat északi ipari várost tönkretették. A kis- és közepes méretű városok esetében átlagban ötből négyet a föld színével tettek egyenlővé. A háború után a fel nem robbant bombák és aknák további 42 ezer ember életét követeltek.

Június 8-től 19-ig minden hétköznap este 10-kor még több érdekességre derül fény Amerika történelméről a Spektrum új, Oliver Stone – Amerika elhallgatott történelme című sorozatában. A sorozat minden eddiginél több archív felvételt tartalmaz, és több mint 4 évig készült. A gondolatébresztő és sokszor provokatív tíz részt Stone 5 millió dollárból forgatta le, amelyből 1 millió dollár a saját hozzájárulása volt. A drámai sorozat igazi csemegét ígért a 20. századi történelem kedvelőinek.

A tízrészes sorozat kísérőkönyvét - melyet a többszörös Oscar-díjas filmrendező mellett Peter Kuznick történész írt - megnyerheti, ha részt vesz a Facebook-oldalunkon szervezett játékon.