2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

A napalm sem tudta megtörni a vietnamiakat

2015. április 30. 10:00 MTI

40 éve, 1975. április 30-án ért véget a vietnami háború. A háborúban az Egyesült Államok 58 ezer katonát vesztett, a vietnami katonai és polgári áldozatok száma több millióra tehető. A vietnami háború volt az Egyesült Államok történelmének első katonai veresége, a traumát az amerikaiak máig nem tudták teljesen feldolgozni. Bill Clinton amerikai elnök 1995-ben, a háború befejezése után 22 évvel jelentette be a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok teljes körű normalizálását.

Vietnami háború

A távol-keleti országban a második világháborús japán megszállás után, 1945. szeptember 2-án kiáltották ki a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, amelynek Ho Si Minh lett az elnöke. Szeptember 23-án az egykori gyarmatosítók, a franciák ismét megszállták Saigont, majd 1946 decemberében kitört az első indokínai háború, melynek során a franciák 1949-ben Bao Dai császárt állították a megszállt déli területek élére. Hosszas küzdelmek után a népi hadsereg, a Viet Minh egységei 1954. május 7-én döntő győzelmet arattak Dien Bien Phunál, a francia gyarmati hatalom végleg vereséget szenvedett Indokínában.

1954 júliusában Genfben Franciaország aláírta az Indokína-szerződést, amelyben elismerte Vietnam függetlenségét és megkötötték a békét. A 17. északi szélességi foknál demarkációs vonalat hoztak létre, az országot ideiglenesen kettéosztották a Ho Si Minh vezette kommunista északra és a Bao Dai által kormányzott délre. A szerződés alapján 1956-ig választásokat kellett volna tartani és egyesíteni a két országrészt. A délen mind nagyobb befolyást szerző Egyesült Államok azonban ezt megakadályozta, és Dél-Vietnamban kikiáltották a köztársaságot, amelynek élére Ngo Dinh Diem került. 1960-ban megalakult a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front (DNFF), amely 1961 közepén megkezdte a partizánharcot Diem rendszere ellen. A déli elnököt 1963-ban meggyilkolták, ezt követően számos vezető váltotta egymást Saigonban, 1965-től Ky tábornok, majd 1967-től Nguyen Van Thieu lett az államfő.

Vietnam

A kommunisták erősödésétől tartva az amerikaiak 1961-62-ben vitték első nagyobb harci egységüket Vietnamba. Az 1964. augusztus 2-i úgynevezett tonkini incidens (három észak-vietnami őrnaszád állítólag megtámadott egy amerikai rombolót a Tonkini-öbölben) után az Egyesült Államok légitámadásokat indított Észak-Vietnam ellen, majd augusztus 7-én a Kongresszus szabad kezet adott Lyndon B. Johnson elnöknek a haderő bevetésére. Az amerikai katonák létszáma 1964 és 1968 között 25 ezerről 525 ezerre nőtt, de sem napalmmal, sem a legkorszerűbb fegyverekkel nem tudták megtörni a vietnami nép ellenállását.

A nemzetközi közvélemény nyomása is közrejátszott abban, hogy 1968 februárjában Washington tárgyalásokra kényszerült. Hatalmas felháborodást keltett az 1968 márciusában My Laiban rendezett vérfürdő, több száz civil, nők, gyerekek, öregek lemészárlása, és az egyre növekvő veszteségek miatt mind jobban erősödtek az egyesült államokbeli háborúellenes tüntetések is. Az amerikai-észak-vietnami béketárgyalások 1968. május 13-án kezdődtek Párizsban, a megbeszélésekbe később bevonták a DNFF és a saigoni kormány képviselőit is. Az amerikai kormány beszüntette Észak-Vietnam bombázását, de a harcok közben folytatódtak. Az 1969-ben hivatalba lépett Richard Nixon elnök az amerikai jelenlét csökkentésére törekedett, közben a háború átterjedt Laoszra és Kambodzsára is. Az északiak újabb sikereire Washington fokozott légitámadásokkal, a kikötők elaknásításával válaszolt.

Vietnam

Az elszenvedett légi- és szárazföldi veszteségek, illetve a hazai és a nemzetközi tiltakozás végül a háború befejezésére kényszerítette az Egyesült Államokat. 1973. január 27-én Párizsban a két fél békeegyezményt (fegyverszüneti megállapodást) kötött, amely a külföldi csapatok kivonását, a harcok befejezését és a tárgyalásos rendezést írta elő. Az amerikai csapatok március 29-én elhagyták Vietnamot. Délen Thieu elnök egyre keményebb módszerekkel kormányzott, uralma ellen 1974 végére tömegtüntetések törtek ki. Az északiak decemberben nagy offenzívát indítottak, és néhány hónap alatt az egész országot elfoglalták. Thieu elnök 1975. április 21-én lemondott, és Tajvanra menekült. A vietnami háború 1975. április 30-án Saigon feltétel nélküli kapitulációjával ért véget.

1976 júliusában a két országrész Vietnami Szocialista Köztársaság néven egyesült. A háborúban az Egyesült Államok tíz év alatt 58 ezer katonát vesztett, a vietnami katonai és polgári áldozatok száma több milliós volt. A vietnami háború az Egyesült Államok történelmének első veresége volt, amelynek traumáját az amerikaiak máig nem tudták feldolgozni. Bill Clinton amerikai elnök 1995-ben, a háború befejezése után 22 évvel jelentette be a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok teljes körű normalizálását. Az Egyesült Államok és Vietnam 1997-ben nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatot létesített, a két ország kereskedelmi egyezményét 2000-ben írták alá.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár