7000 éves körárok Drezdában – ősi közösségek nyomában
7000 éves, körárokrendszert tártak fel régészek Drezda déli részén, Leubnitz-Neuostra városrészben. Az egyedülálló lelet a neolitikum idején épült, és valószínűleg csillagászati, vallási vagy társadalmi célokat szolgált. A felfedezés nemcsak a térség őstörténetét gazdagítja, hanem Közép-Európa ősi civilizációiról is új ismereteket kínál.
Őskori rejtély Drezda alatt: a körárok
Drezda déli részén, a Leubnitz-Neuostra városrészben végzett ásatások során különleges, kör alakú árokrendszerre bukkantak a régészek. Az előzetes vizsgálatok szerint a szerkezet mintegy 7000 éves, és a neolitikum idejéből származik. A felfedezést a Szász Állami Régészeti Hivatal (Landesamt für Archäologie Sachsen) jelentette be.
A feltárt komplexum átmérője körülbelül 50 méter. Több koncentrikus árok veszi körül a belső teret, és a bejáratok tájolása azt sugallja, hogy az építők figyelembe vették az égi jelenségeket – elsősorban a napéjegyenlőségeket és a napfordulókat. Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy az építmény csillagászati naptárként is funkcionálhatott. A szerkezet földből és fából épült, faoszlopokkal megerősítve, az illesztéseket agyaggal tömték ki – ez tipikus neolitikus építési technika.
Nagyobb európai mintázat része
A drezdai körárok nem elszigetelt jelenség: hasonló „rondellákat” eddig mintegy 120 helyszínen tártak fel Közép-Európában – köztük Magyarországon, Ausztriában, Csehországban, Bajorországban és Németország más régióiban. A kutatók többféle elméletet dolgoztak ki ezek funkciójáról: lehettek vallási szertartások helyszínei, közösségi találkozópontok, csillagászati megfigyelőállomások, vagy akár védelmi célokat szolgáló létesítmények is.
A terület hosszú távú használata
Ez is érdekelhet
A körárkot 2500 négyzetméteres területen tárták fel, amelyet hamarosan beépítenek. Az ásatások során más korszakokból is előkerültek leletek: a római kor előtti vaskorból és a 11–12. századból származó gödrök, tárolóvermek és kerámiatöredékek tanúsítják, hogy a terület hosszú időn keresztül lakott volt, és különböző kultúrák egymás után használták.
A lelet különös értéke abban rejlik, hogy új megvilágításba helyezi a közép-európai neolitikus közösségek társadalmi szervezettségét és szellemi világát. A drezdai körárok szerkezete és mérete arra utal, hogy nem csupán hétköznapi funkciókat látott el, hanem központi szerepet játszhatott a közösség életében – például ünnepi szertartások, gyűlések vagy más jeles napokon.
