7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
2024. július 30. 14:20 Kulcsár Ádám
A mitológiai lények egyszerűen, mégis mélységében mutatják be az egyes kultúrák tagjainak csontig hatoló félelmeit. Betekintést nyújtanak abba, hogy a régmúlt korokban miként látták a világot, mitől rettegtek, ha éjjel zajra ébredtek. Az ősi skandinávok a tenger mélyén rejtőző szörnyetegtől, az ókori görögök különféle hibrid lényektől, a koreaiak egy rizsből gyúrt, Godzilla-szerű teremtménytől, míg az indiánok ősei a falánk, kannibál szellemtől rettegtek.

Korábban
Khimaira, a tüzes torkú
„Ez nem földi, de isteni sarj volt, kecske középütt, sárkány hátul, elől meg oroszlán, s torkából lobogó tűz lángját fujta riasztón” – olvashatjuk Homérosz Iliászában, amely a legkorábbi irodalmi hivatkozás a Khimairáról, a különféle vadak őrült, egybeforrt rémképéről.
Az oroszlán testű, nőstényként hivatkozott teremtménynek háta közepéből groteszk kinövésként emelkedett ki egy kecske feje, farka pedig fényes pikkelyekkel volt borítva, amely egy mérges kígyó fejében végződött.
A középső kecskefej képes volt lángot okádni, amellyel a görög mitológia szerint azonnal hamuvá tudott változtatni egy embert.
Az ősi történetek alapján a Khimaira a száz kígyófejjel rendelkező szörnyeteg, Tüphón és a nimfaarcú, kígyótestű Ekhidna gyermeke volt. Testvére volt Hüdra, egyes elbeszélések szerint pedig a Szfinx is.
[galeria_kep_28475]
Elképzelhető, hogy a bizarr lény a hettita kultúrából származott, és onnan kölcsönözték a görögök. A Kis-Ázsiát elfoglaló, Egyiptommal is hadakozó vaskori nép fiai még sasszárnyakkal ábrázolták, a feje pedig egy nőé volt.
A görög kultúra idővel kiszorította a hettitát a térségben, azonban könnyen átvehetett belőle több elemet is, egyszersmind félelmetesebbé alakítva a három állat erejét egy testben egyesítő lényt.
A Khimairával – amelyet a görögökön kívül az etruszkok és az Indus-völgyi civilizáció tagjai is ábrázoltak különféle kerámiákon – hősök sora szállt szembe, hogy bizonyítsa rátermettségét.
A szörnyetegről szóló leghíresebb történet Bellerophóné, aki a szárnyas ló, Pégaszosz hátán szállt szembe vele Lükia királyának parancsára. Bellerophónnak sikerült egy lándzsát átszúrnia a lény torkán, mielőtt az tüzet lövellhetett volna ki szájából. A lény gyomrában a tűz olyan égető volt, hogy megolvasztotta a hős lándzsáját, így a torka feltelt olvadt fémmel, aminek következtében megfulladt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Július 10-én ismét SunSet Picnicet rendeznek Ópusztaszeren tegnap
- Politikai allegóriaként értelmezték Vergilius méhekről szóló történetét tegnap
- Háború közben forgatták Szaddám Huszein hatalmas iraki filmeposzát tegnap
- Aranygyűrűk és gazdag sírok kerültek elő egy új thaiföldi lelőhelyről tegnap
- Paul Revere véres metszete a britek ellen fordította az amerikai gyarmatokat tegnap
- Jézus és Mithrász neve is szerepel egy 1700 éves arámi feliraton tegnap
- Huszonegy év alatt tárta fel egy amatőr kincskereső a 16. századi hajó kincsét 2026.07.07.
- Újra ásnak Göring farkasvermi házánál a rejtélyes csontvázleletek miatt 2026.07.07.















