65 éve indult Sztálinváros építése
2015. május 1. 10:19
65 éve, 1950. május 2-án kezdődött meg Sztálinváros (1961. november 25. óta Dunaújváros) építése. A Magyar Dolgozók Pártja 1949 áprilisában hozott határozatot az első ötéves tervről, amely fő célkitűzése az iparosítás meggyorsítása, elsősorban a nehéz- és gépipar fejlesztése volt. Ebben a dokumentumban még az szerepelt, hogy az ország új, legnagyobb kohászati bázisát Mohácson építik fel, ahol ekkor már folytak is az előkészítő munkák. Mohács azonban túl közel volt a kommunista táborból 1948 nyarán kitagadott Jugoszláviához, ezért új helyszínt kerestek. A választás végül a csaknem négyezer lelket számláló mezőföldi falura, Dunapentelére esett. Az 1949. évi minisztertanácsi döntés nyomán a legfeljebb vízimalmairól ismert nagyközségből a kohászat fellegvára lett. Az első ötéves terv legjelentősebb beruházása minden szempontból feltétlen elsőbbséget élvezett, megvalósítására négymilliárd forint állt rendelkezésre. Az ország minden részéről érkeztek az építők, akik között csillogó szemű, őszinte hitű fiatalok, tudósok mellett akadtak kalandorok, deklasszálódott elemek is; rabokat azonban soha nem alkalmaztak. A munka hatalmas lendülettel és lelkesedéssel, bár időnként szervezetlenül haladt, ráadásul a "fejlett" műszaki színvonalra és a munkások szocialista öntudatára alapozva a határidőket is képtelenül rövidre szabták. Az erőfeszítések nyomán előbújtak az első házsorok. Dunapentelét 1951. április 29-én nyilvánították városnak, november 7-én, az első csapolással egy időben a település felvette a Sztálinváros nevet, amely 1961-ben változott Dunaújvárosra. A Sztálin Vasműből Dunai Vasmű, majd Dunaferr lett. Sztálinváros történetét mi most a Fortepan fotóival idézzük fel.
Korábban
Vasúti felüljáró átépítése a Magyar útnál. (Fotók: Fortepan)
Május 1. úti lakótelep.
Bartók tér

Az 1941-ben önálló Dunapentelén felavatott O.N.CS.A. - Gróf Teleki Pál-telep.
Bartók Béla Kulturház, ma Színház és Művészetek Háza.
Petőfi-liget, balra a Görbe utca házai.
Vasmű út.
Vasmű út.
Bartók Béla tér, Üzletház.
Petőfi liget, Vasvári Pál általános iskola (a domborművek alkotója Marton László, 1954.).
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját 16:57
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén 15:25
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57