65 éve indult Sztálinváros építése

2015. május 1. 10:19

65 éve, 1950. május 2-án kezdődött meg Sztálinváros (1961. november 25. óta Dunaújváros) építése. A Magyar Dolgozók Pártja 1949 áprilisában hozott határozatot az első ötéves tervről, amely fő célkitűzése az iparosítás meggyorsítása, elsősorban a nehéz- és gépipar fejlesztése volt. Ebben a dokumentumban még az szerepelt, hogy az ország új, legnagyobb kohászati bázisát Mohácson építik fel, ahol ekkor már folytak is az előkészítő munkák. Mohács azonban túl közel volt a kommunista táborból 1948 nyarán kitagadott Jugoszláviához, ezért új helyszínt kerestek. A választás végül a csaknem négyezer lelket számláló mezőföldi falura, Dunapentelére esett. Az 1949. évi minisztertanácsi döntés nyomán a legfeljebb vízimalmairól ismert nagyközségből a kohászat fellegvára lett. Az első ötéves terv legjelentősebb beruházása minden szempontból feltétlen elsőbbséget élvezett, megvalósítására négymilliárd forint állt rendelkezésre. Az ország minden részéről érkeztek az építők, akik között csillogó szemű, őszinte hitű fiatalok, tudósok mellett akadtak kalandorok, deklasszálódott elemek is; rabokat azonban soha nem alkalmaztak. A munka hatalmas lendülettel és lelkesedéssel, bár időnként szervezetlenül haladt, ráadásul a "fejlett" műszaki színvonalra és a munkások szocialista öntudatára alapozva a határidőket is képtelenül rövidre szabták. Az erőfeszítések nyomán előbújtak az első házsorok. Dunapentelét 1951. április 29-én nyilvánították városnak, november 7-én, az első csapolással egy időben a település felvette a Sztálinváros nevet, amely 1961-ben változott Dunaújvárosra. A Sztálin Vasműből Dunai Vasmű, majd Dunaferr lett. Sztálinváros történetét mi most a Fortepan fotóival idézzük fel.

Korábban

• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• Egy ideig forradalomnak tartotta 1956-ot Aczél György
• Rákosiék távolították el a most visszaállított Kossuth téri szobrot

Vasúti felüljáró átépítése a Magyar útnál. (Fotók: Fortepan)

Május 1. úti lakótelep.

Bartók tér

Az 1941-ben önálló Dunapentelén felavatott O.N.CS.A. - Gróf Teleki Pál-telep.

Bartók Béla Kulturház, ma Színház és Művészetek Háza.

Petőfi-liget, balra a Görbe utca házai.

Vasmű út.

Vasmű út.

 Bartók Béla tér, Üzletház.

Petőfi liget, Vasvári Pál általános iskola (a domborművek alkotója Marton László, 1954.).

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"