3000 éves luxussír Iránban: egy fiatal nő története

2025. augusztus 8.-Múlt-kor

Iránban feltárták egy 3000 éves, arannyal és ritka tárgyakkal teli sírt, amely egy tinédzserhez tartozott a Nagy-Khoraszán civilizáció idején.

A rendkívüli bronzkori sírleletet a Tepe Chalow lelőhelyen találták meg (Forrás: Ali Vahdati)
A rendkívüli bronzkori sírleletet a Tepe Chalow lelőhelyen találták meg (Forrás: Ali Vahdati)

A fiatal nő örökölt gazdagsága

Iránban, az északkeleti Észak-Khorászán tartományban, a Tepe Chalow régészeti lelőhelyen régészek feltárták egy 18 év körül elhunyt fiatal nő sírját. A kutatók szerint természetes halált halt, gazdag mellékletei – köztük arany ékszerek – magas társadalmi rangról árulkodnak. A tanulmány, amely az Iran című folyóiratban jelent meg április 21-én, „örökölt státuszt” említ.

A sír a Nagy-Khoraszán civilizáció (GKC) régészeti anyagában kiemelkedő. A lelőhelyet Ali Vahdati, az iráni kulturális örökségvédelmi minisztérium régésze fedezte fel 2006-ban, majd 2011-től kezdte meg a feltárást. Azóta 48 sírt azonosítottak, többségük a Baktria–Margiana Régészeti Komplexumhoz (BMAC) tartozik, amely erődített településeiről és széles kereskedelmi kapcsolatairól volt ismert.

Kígyók és skorpiók a kozmetikai dobozon

A sír egyik leglátványosabb tárgya egy fekete, kloritban gazdag kőből készült, téglalap alakú, kézzel faragott doboz. Kígyókat és skorpiókat ábrázoló motívumai rituális vagy védelmi szerepet tölthettek be. A dobozt valószínűleg kohl – ókori szemfesték – tárolására használták. Hasonló példányt korábban az ősi Baktriában találtak, ami arra utal, hogy a Tepe Chalow-i darab is onnan származhat.

A nő sírjában két arany fülbevaló, egy aranygyűrű, bronz- és elefántcsonttűk, egy bronztükör, több cserépedény és egy emberi lábat ábrázoló bronz pecsét került elő. Az elefántcsont és a lapis lazuli gyöngyök távoli kereskedelmi útvonalakról érkezhettek, köztük Afganisztánból és az Indus-völgyből. A pecsétek a nő aktív társadalmi szerepét jelezhetik.

Öröklött elit státusz

Vahdati szerint a sír gazdagsága nem a fiatal nő személyes érdeme, hanem családi hátterének köszönhető. „Az ilyen gazdagság jelenléte egy serdülő sírjában egyedülálló a Nagy-Khoraszán civilizáció régészeti feljegyzéseiben” – mondta. A hierarchikus társadalmi berendezkedésben az elit státusz elsősorban leszármazási vonalon öröklődött.