A 17 aradi vértanú
2014. október 6. 11:00 Németh Máté
Korábban
Ludwig Hauk: várfogság helyett akasztás
A kivégzéseket óriási nemzetközi felháborodás övezte, országos szinten fel is függesztették az eljárásokat, így Kazinczy halála után hónapokig Aradon sem történt több ítélet-végrehajtás. A megtorlásnak azonban később további áldozatai voltak, a tizenhatodik aradi vértanú az osztrák származású, bécsi születésű Ludwig Hauk volt, akit a következő év februárjában végeztek ki.
Hauk 1799-ben született, gyalogezredben szolgált, majd az Udvari Kamarában dolgozott tisztviselőként; 1848-ban nyugalmazták. Részt vett a bécsi forradalomban, majd annak októberi leverését követően Magyarországra szökött, ahol 1849 januárjában honvéd őrnaggyá lépett elő. A következő hónapokat Erdélyben töltötte, ahol Bem József hadjárataiban is jelen volt, a lengyel származású altábornagy alezredessé nevezte ki. Ludwig Haukot végül augusztusban Biharkeresztesen tartóztatták le, egy olyan kézirattal a birtokában, amely nem sok jót ígért számára a jövőt illetően.
Az írás "Az uralkodóház utolsó órái" címet viselte, és többek között éles szavakkal szól benne Ferenc Józsefről, valamint a császár családjáról. Hauknak nem volt szerencséje, ugyanis korábban a bécsi forradalomban való részvételéért már egyszer 12 év fogházra ítélték. Végül némi habozás után Haukot decemberben Aradra szállították, és mint volt honvédtiszt ellen folytatták le a vele kapcsolatos vizsgálatot.
1849 januárjában a halálos ítélet is megszületett, amelyet természetesen Haynau is jóváhagyott, és bár Felix zu Schwarzenberg miniszterelnök a nemzetközi felháborodás miatt felvetette, hogy az ítéletet változtassák meg várfogságra, a megtorló intézkedések szimbolikus figurája kitartott az eredeti terv mellett. Ludwig Hauk sorsát a hadbíróság február 18-án ismertette, másnap reggel az osztrák katonát Aradon felakasztották.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.