A Táncsics-börtön alatt lehetnek IV. Béla első székhelyének romjai

A nyári ingatlancserével Magyarország egy rendkívül fontos műemlékegyüttessel lett gazdagabb, amely a budai Vár hosszú távú fejlesztésében is fontos szerepet tölt be - közölte L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a helyszínen csütörtökön, hozzátéve: az ingatlan hasznosításáról egyelőre nem született döntés.

Mint emlékeztetett, az Erdélyi-bástya fölé emelt épületegyüttesből szabadították ki 1848-ban Táncsics Mihályt, de egykor ott raboskodott mások mellett Kossuth Lajos is. 1948-ban az ingatlan háborús jóvátételként az Egyesült Államok tulajdonába került; a visszajuttatásáról 2006-ban írt alá szándéknyilatkozatot az akkori magyar és amerikai kormány. Nyolc év munkájának eredményeként a Táncsics-börtön két másik épülettel együtt, egy ingatlancsere keretében 2014 nyarán került vissza a magyar államhoz - idézte fel.

Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere elmondta: az épület most két napra megnyílik a látogatók előtt, akik vezetéssel járhatják be az egykori börtöncellákat és a lőportornyot, valamint gyönyörködhetnek az egyedülálló dunai panorámában.

A városvezető kiemelte, hogy 1849 első hónapjaiban számos hadbírósági tárgyalás és több kivégzés helyszíne is volt az épület, így az akkori áldozatokra is emlékezik az utókor október 6-án. A Táncsics-börtön udvara alatt lehetnek IV. Béla király első budai székhelyének romjai, melyek feltárását a tervek szerint rövidesen megkezdi a Budapesti Történeti Múzeum - közölte L. Simon László és Nagy Gábor Tamás, hozzátéve: ezért is érdemes most megtekinteni az épületegyüttest.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?