Helyreállítsák-e a bámijáni Buddha-szobrokat?

Bámiján a középkori Selyemút mentén, a mai Afganisztán középső részén, Kabultól mintegy 260 kilométerre északnyugatra található. Fénykorában igen fontos buddhista központ volt, ahol szerzetesek ezrei éltek mindaddig, amíg a 10. században az iszlám hódítás el nem érte ezt a szent helyet is. Legfőbb nevezetessége a tálibok által lerombolt két álló Buddha-szobor volt, a kisebbiket (38 méter) 544 és 595, a nagyobbikat (55 méter) pedig 591 és 644 között faragták ki a sziklafalban.

2001-ben, amikor a tálibok hatalmuk csúcsán voltak Afganisztánban, vezetőjük, Omar molla harcot hirdetett a bálványimádás ellen, mondván, az ellentétes az iszlámmal. Legismertebb és legnagyobb áldozatai - mind a méretüket, mind pedig szimbolikus jelentőségüket tekintve - a bamijáni Buddha-szobrok voltak, amelyeket ágyúval lőttek és dinamittal robbantottak fel. 

Miután két évvel később megdöntötték a tálibok uralmát, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete (UNESCO) a világörökség részévé nyilvánította a völgyet, amely fölött a szobrok álltak, és régészek árasztották el a környéket. Mindössze két hatalmas üres mélyedést, egy halom törmeléket és fel nem robbant aknákat találtak ott, ahol valaha a szobrok voltak. Hamarosan vizsgálatok indultak annak eldöntésére, hogy fel lehet-e építeni belőlük a másfél évezredes alkotásokat.

A Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) német szervezetének munkatársai az ENSZ-szakértőivel együtt a sziklafal megerősítésén dolgoztak. A munkálatokat azonban decemberben leállították, miután a térségbe érkező UNESCO-szakértők megállapították, hogy a sziklafalba épített oszlopok gyanúsan hasonlítanak a Buddha-szobor lábaira.

Az UNESCO közölte: az oszlopoknak eredetileg nem ez lett volna a célja, a szervezet ráadásul nem ismerte a terveket, hivatali engedély nélkül pedig nem építhetik újjá a szobrokat, különben megfoszthatják Bámijánt világörökségi státusától. Az afgán kulturális és információs minisztérium az UNESCO ajánlását figyelembe véve végül leállította a projektet.

Az ICOMOS német irodája a Reuters hírügynökséghez eljuttatott közleményében azt állítja, hogy a konzerválási munkálatok az afgán hatóságok által kiadott engedélyek szerint zajlottak. A közleményből az is kiderül, hogy a projektet az UNESCO kabuli irodájának vezetője állíttatta le, aki azt tanácsolta, hogy az elkészült elemeket le kell rombolni.

Az utóbbi időben többször is felmerült, hogy felépítsék a Buddha-szobrokat, de szakértők kizártnak tartják, hogy a monumentális alkotások teljes rekonstruálása megtörténjen. Abdul Ahad Abasszi, az afganisztáni történelmi emlékműveket felügyelő kormányzati szerv igazgatója legutóbb világossá tette, hogy ő személy szerint támogatja a szobrok újjáépítését, ha a terveket a Világörökség Központ (WHC) is jóváhagyja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?