Sok német múzeum önként szolgáltatta be az "elfajzott" alkotásokat

Uwe Hartmann, a berlini Múzeumkutatási Intézet műkincsek származásával foglalkozó osztályának vezetője szerint a több mint 1400 alkotásból, köztük eddig ismeretlen remekművekből álló gyűjteményben nem csak jogtalanul elkobzott képek, vagy üldözött zsidó műgyűjtőktől kikényszerített adásvétellel megszerzett festmények vannak.

Sok német múzeum önként szolgáltatta be az elfajzottnak minősített alkotásokat, hogy "megtisztuljon" a gyűjteménye. Hildebrand Gurlittnak, Adolf Hitler kedvenc műkereskedőjének pedig egyebek között az volt a feladata, hogy külföldön értékesítsen vagy cseréljen el ezek közül minél többet. Gurlitt azonban valószínűleg számos képet saját magának vásárolt meg, a vételárat pedig kifizette a propagandaminisztériumnak, az "elfajzott művészet" üldözéséért felelős tárcának. A képek egy része így valószínűleg szabályosan került Gurlitt birtokába, és a jogszabályi környezet időközben nem változott - idézték német hírportálok szerdán Uwe Hartmannt.

A "gyűjteménytisztogatási" akciók jogi alapját egy 1938-as törvény adta meg, amely visszamenőleges hatállyal is legalizálta a múzeumi gyűjtemények megcsonkítását. A jogszabályt a háború után nem helyezték hatályon kívül. A klasszikus modern művészet megbélyegzését ugyan "náci kultúrbarbárságnak minősítették, de a jogi helyzeten soha nem tudtak, vagy nem is akartak változtatni" - mondta Hartmann.

A gyűjteményt egy müncheni lakásban találták meg 2012-ben, egy adózási bűncselekmények gyanúja miatt Cornelius Gurlitt - Hildebrand Gurlitt fia - ellen 2010-ben indított eljárás során. A 121 bekeretezett és 1285 keret nélküli alkotás jó állapotban volt, a 79 éves férfi szakszerűen tárolta őket a társasházi lakásban. A hatóságok a képeket egy titkos raktárban helyezték el, és néhány kivételt - a gyűjtemény eddig ismeretlen darabjait - leszámítva egyelőre fényképeket sem közöltek róluk, hogy ne nehezítsék meg a jogos tulajdonos kilétének megállapítását célzó eljárást.

A müncheni Süddeutsche Zeitung szerint a háború után a szövetségesek eljárás alá vonták Hildebrand Gurlittot, és több mint 100 festményt lefoglaltak tőle. A kihallgatási jegyzőkönyvekhez csatolt listák szerint a képeket az amerikai hadsereg egy wiesbadeni raktárában tárolták. Gurlittnak sikerült tisztáznia magát, és 1950-ben két kép híján az összes festményt visszakapta.

A háború után készült listák és a német hatóságok kedden közölt adatai alapján az 1945-ben lefoglalt és öt év után visszaszolgáltatott magángyűjtemény több darabja a müncheni lakásban talált kollekció része. Mindkét gyűjteményben szerepel Otto Dix önarcképe, Max Liebermann két lovast ábrázoló festménye és Marc Chagall gouache technikával festett képe, amelyek létezéséről eddig nem tudtak a művészettörténészek - írta szerdán a Süddeutsche Zeitung.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"