Újabb viták Robert Capa híres képéről

Az először a Vu francia magazinban 1936-ban közölt fénykép a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán harcoló milicistát örökítette meg, amint a katona éppen végzetes lövést kap. Spanyol kutatók egy csoportja viszont azt állítja, hogy a kép valójában nem is a Capa által mondott helyszínen (a cordobai fronton, Cerro Murianónál) készült, és minden valószínűség szerint a milicistát nem is lőtték meg.

A több kép társaságában most éppen Barcelonában kiállított felvételt Capa 55 kilométerrel arrébb "lőtte", ahol nem folytak harcok azon a napon, amikor a fotó készült - hangoztatták a spanyol szakértők. "Ez hamar világossá vált számunkra, miután az új képek között - amelyekből harmincnégyet Capa, hatot pedig társa, Gerda Taro készített - a híres felvétel helyszínét pontosan feltáró négy kép is akadt" -tette hozzá Raul Riebenbauer filmes szakember. Földrajzi összevetéseket alapul véve kiderült, hogy a képek Espejo városától keletre készültek - idézi a spanyolok véleményét az AP amerikai hírügynökség.

A spanyolok számára A milicista halála perzselő emlékeztető az 1936 és 1939 között dúlt polgárháborúnak, amely legkevesebb félmillió ember halálát követelte. A fénykép a világhírnév felé repítette Capát, aki a világ addigi legismertebb háborús fotóriporterévé vált. A Capa fivére, Cornell által New Yorkban létrehozott International Center of Photography 25 évet áldozott arra, hogy felderítse a kép valódiságát - mondta a Robert Capa hagyatékát gondozó intézet igazgatója, Buzz Hartshorn. "Capa egy partizán volt, aki hitt az antifasiszta ügyben, és úgy tekintett Spanyolországra, mint az utolsó helyek egyikére, ahol még kiállhat elvei mellett" - mondta Hartshorn. A szakember hozzátette: a kép mögötti igazság "megismerhetetlen".

Capa egyébként kérlelhetetlen életrajzírójának is vannak kétségei A milicista halálával kapcsolatban, "Sokat küszködtem azzal, hogy miként foglalkozzak egy olyan képpel, amelyet valaki eredetinek hisz, más viszont úgy gondolja: nem lehet teljesen biztos abban, hogy a megörökített pillanat valódi" - mondta Richard Whelean.

A barcelonai kiállítás kurátora szerint a kép felfedi a kor háborús fényképezésének teljes történeti hátterét. Capa és Taro - aki a polgárháborúban vesztette életét 1936-ban - akkoriban érkeztek Spanyolországba, és nevet akartak szerezni maguknak - fogalmazott David Valsells. A polgárháborúban harcoló mindkét oldal megkövetelte a pártjukat fogó fényképészektől, hogy propagandacélokból készítsenek aprólékosan beállított felvételeket - tette hozzá a kurátor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs