Volhíniai mészárlás: máig nem nyugodnak a kedélyek
2013. július 15. 15:52 MTI
Lengyelország az egyik legerőteljesebb szószólója Ukrajna európai integrációjának, ám a keleti szomszédnak nyújtott diplomáciai támogatás mellett akadnak olyan történelmi események, amelyek jócskán megterhelik a két ország viszonyát. A 70 évvel ezelőtt történt volhíniai mészárlásról tartott megemlékezéssel Varsó és Kijev közös lépést tett a megbékélés felé.
Korábban
"A múlt becsületes értelmezése a népeink és független államaink közötti megbékélést és együttműködést kell szolgálja" - hangoztatta Bronislaw Komorowski lengyel államfő vasárnap az Ukrajnához tartozó egykori lengyel város, Luck római katolikus katedrálisában tartott megemlékezésen. Ukrán nacionalisták, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) fegyveresei 1943 és 1945 között mintegy 100 ezer lengyelt mészároltak le Volhíniában, a mai nyugat-ukrajnai Volinyi területen. A náciellenes és szovjetellenes lengyel Honi Hadsereg (AK) partizánjai megtorló akcióiban pedig hozzávetőleg 20 ezer ukrán vesztette életét.
Az UPA emberei több száz lengyel családot öltek meg volhíniai és kelet-galíciai falvakban 1943 és 1945 között. Sokakat bezártak a falu templomába, majd rájuk gyújtották az épületet. A szerencsétlenek elevenen megégtek. A gyilkosságok 1943 júliusában érték el csúcspontjukat. Legalább 100 ezer áldozatuk volt, de egyes becslések szerint a dupláját is elérhette ez a szám. Az áldozatok zömmel nők, gyermekek és öregek voltak. A tömeggyilkosságok egészen addig folytatódtak, amíg a Vörös Hadsereg 1944-ben el nem foglalta a területet.
A megbékélés nehézségét mutatja, hogy a lengyel parlamentben már az is vitát robbantott ki, milyen néven említsék a megemlékezésen a tragikus eseményeket. A képviselők egy része "etnikai alapú erőszakról" beszélt, másik része viszont népirtásnak nevezte a 70 évvel ezelőtt történteket. Ukrajnában is téma a volhíniai mészárlás évfordulója, ám a kormány - amely bízik abban, hogy hamarosan aláírhatja a társulási szerződést az Európai Unióval - egyelőre nem adott ki nyilatkozatot a kényes kérdésről. Belpolitikai síkon azonban a történtek igencsak megosztják az ukrán pártokat.
Jól példázza ezt a jobboldali, populista Szabadság Párt nyilatkozata. Az egykor Lengyelországhoz tartozó nyugat-ukrajnai megyékben roppant népszerű párt a lengyel elnök vasárnapi látogatása előtt közölte: Komorowski csak akkor számít szívesen látott vendégnek Ukrajnában, ha "a nyilvánosság előtt bocsánatot kér az éveken át (Ukrajnában) folytatott lengyel hódító politikáért". A 450 tagú kijevi parlamentben 36 képviselővel rendelkező Szabadság Párt az ukrán nacionalisták utódjának tekinti magát.
Ugyanakkor a kormányzó Régiók Pártjának, a kommunistáknak és független képviselőknek csaknem 150 tagú csoportja azt követeli, hogy Kijev a lengyelek rovására elkövetett népirtásként bélyegezze meg a "volhíniai vérengzéseket". A fenti képviselők által vallott szovjet történelemfelfogás szerint az ukrán nacionalisták a német megszállók cinkosai voltak. Amióta Viktor Janukovics ül az ukrán államfői székben, ez az értelmezés újjáéledt és megerősödött. A fenti követelést támogató ukrán kommunisták paradox módon egy gyékényen árulnak a lengyel nemzeti-konzervatív ellenzék vezérével, Jaroslaw Kaczynskival. "Az talán nem számít népirtásnak, ha kizárólag lengyeleket gyilkolnak le? - kérdezte felháborodva Kaczynski, hozzátéve: valótlanságok nem képezhetik a megbékélés alapját.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter viszont amellett tört lándzsát, hogy a múlt bűneinek éles hangú fölemlegetésével nem szabad új falakat emelni a két ország között. "Vajon segíteni akarunk-e az ukránoknak a történelmük feldolgozásában, vagy pedig az a cél, hogy megalázzuk őket?" - tette föl a kérdést Sikorski a varsói parlament múlt heti vitájában. Szerinte mindennél fontosabb, hogy Lengyelország elősegítse Ukrajna nyugati integrációját. Azzal a pragmatikus hozzáállással, amely szerint a békés jövőbe vezető közös út fontosabb, mint a múlt bűneinek a felhánytorgatása, Varsó egyszer már jó tapasztalatokat szerzett. A lengyel-német megbékélési folyamat kezdetét ugyanis egy kölcsönös megbocsátást szorgalmazó kérés képezte.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
