A családi vagyon döntött a nők sorsáról Jane Austen korában

Jane Austen Értelem és érzelem című regénye nemcsak két eltérő természetű fiatal nő szerelmi történetét meséli el, hanem a 19. századi brit társadalom vagyoni különbségeiről, hagyományairól és házassággal kapcsolatos elvárásairól is meglehetősen pontos képet ad. A november 5-én debütáló, legújabb filmadaptáció kapcsán érdemes végiggondolnunk, hogy az 1811-es könyv alapján mit is tudhatunk meg a György-kori Nagy-Britannia társadalmáról és hétköznapjairól - a házasság gazdasági jelentőségétől kezdve a társadalmi rangon át a családi vagyon meghatározó szerepéig.

A regény középpontjában a Dashwood család története áll, amelynek élete a családfő, Henry Dashwood halála után tragikus fordulatot vesz: a férfi ugyanis fiát, Johnt bízza meg azzal, hogy gondoskodjon mostohaanyjáról és három féltestvéréről - Elinorról, Marianne-ról és Margaretről -, a fiatalember felesége, Fanny azonban rábírja férjét, hogy csupán korlátozott anyagi támogatást nyújtson nehéz helyzetbe kerülő családtagjainak. A négy nő így kénytelen hátrahagyni kényelmes sussexi otthonát, és egy jóval szerényebb berendezésű devoni házba költöznek, amelyet távoli rokonuk, Sir John Middleton ajánl fel nekik kedvezményes bérleti díjért cserébe. A család anyagi helyzetének megromlása azonban nem csupán addigi életvitelüket, hanem a lányok jövőbeni kilátásait is befolyásolja, hiszen megfelelő anyagi háttér nélkül a korban gyakorlatilag lehetetlen volt előnyös házasságot kötni.

A fentebbiekből is látszik, hogy a regény egyik legfontosabb történelmi-jogi hátterét a György-kori brit öröklési rendszer adja, amelynek értelmében a nagyobb földbirtokok - egy-két kivételes helyzettől eltekintve - általában a család legidősebb fiúgyermekére szálltak. Ez azonban korántsem jelentette azt, hogy a nők ne örökölhettek volna, vagy ne rendelkezhettek volna saját vagyonnal, amit maga a regényszöveg is alátámaszt: az Értelem és érzelemben kulcsszerepet játszó Edward Ferrars özvegy édesanyja például maga rendelkezik a saját vagyona felett, sőt még meg is fenyegetheti gyermekeit azzal, hogy megfosztja őket örökségüktől, amennyiben nem az elvárásainak megfelelően cselekednek.

Hasonló anyagi függetlenséget élvez a könyvben az Elinort és Marianne-t londoni házában vendégül látó Mrs. Jennings is, akinek családja kereskedelmi tevékenysége révén jelentős vagyonra tett szert. Mindez azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy Jenningsék kivívják a 18-19. századi angol társadalom elismerését: a György-kori Nagy-Britanniában ugyanis a gazdagság eredete legalább annyira meghatározta az emberek helyzetét, mint a vagyon nagysága. Mrs. Jennings ezért a korabeli olvasók szemében valószínűleg jóval alacsonyabb rangúnak számított a vele hasonló nagyságú tulajdonnal rendelkező nagybirtokosoknál, akiknek örökölt földbirtokai nemcsak anyagi biztonságot, hanem olyan társadalmi tekintélyt is biztosítottak, amelyet a kereskedelemből meggazdagodott családok jóval nehezebben szerezhettek meg.

Az Értelem és érzelem több ponton is párhuzamba állítható Jane Austen saját életével: az írónő édesapja, George Austen anglikán lelkész 1805-ben bekövetkezett halála után özvegye és két hajadon lánya, Cassandra és Jane Dashwoodékhoz hasonló helyzetbe került. Bár ők jelentősebb pénzügyi támogatást kaptak családtagjaiktól, a három nő éveken keresztül kénytelen volt így is különböző rokonoknál vendégeskedni, míg végül Austen egyik tehetősebb bátyja, Edward Hampshire-ben egy házat a rendelkezésükre nem bocsátott. Az írónő példáján keresztül is látszik tehát, hogy az önálló kereset hiánya nem csupán a regényhősnők, hanem a hétköznapi emberek életét is befolyásolta, hiszen a megfelelő anyagi háttérrel nem rendelkező nők gyakran családtagjaik támogatására szorultak, ami jelentősen korlátozta önállóságukat és a saját jövőjükről való döntés lehetőségét. 

Házasság a György-kori Angliában

A házasság a György-kori Angliában inkább gazdasági megállapodásnak, semmint két ember kölcsönös vonzalmon alapuló egyezségének volt tekinthető, amely hatással volt mind az érintett családok anyagi helyzetére, mind azok társadalmi megítélésére. Különösen fontos volt a megfelelő házastárs kiválasztása azoknál a nőknél, akik nem rendelkeztek önálló vagyonnal, ezért megélhetésük nagyvonalú családtagjaik anyagi támogatásától függött - egy eljegyzés ezért nemcsak egy szebb és jobb közös jövő ígéretét jelenthette, hanem komoly elvárásokat is támaszthatott a leendő jelöltekkel szemben.

Ennek is köszönhető többek között, hogy az eljegyzést a korban sokan kötelező jellegű megállapodásnak tekintették, amelynek felrúgása komoly jogi következményekkel járhatott. Ilyen esetekben ha valamelyik fél indokolatlanul visszalépett a házasságtól, a másik fél szerződésszegésre hivatkozva akár kártérítési pert is indíthatott ellene. Ezeknél az eljárásoknál a bíróság - bár a feleket természetesen nem kényszeríthette házasságkötésre - pénzbeli jóvátételre kötelezhette a váratlanul visszalépő tagot a korábbi ígéret megszegése miatt. Bár elvileg nők és férfiak egyaránt kérhettek jogorvoslatot az ilyen esetekben, a felbontott eljegyzés következményei különösen súlyosan érinthették a nőket: egy meghiúsult házasság ugyanis az ő hírnevükön hatalmas csorbát ejthetett, ami bőven elég volt ahhoz, hogy csökkentse a fiatal házassági esélyeit. 

Mindez az Értelem és érzelem cselekményvezetésében is fontos szerepet kap: Marianne és John Willoughby kapcsolata például a kívülállók számára olyan szorosnak tűnik, hogy sokan eljegyzett párként tekintenek rájuk, noha a férfi egyszer sem tesz egyértelmű házassági ajánlatot. Éppen ezért amikor Willoughby végül más nőt vesz el, Marianne rendkívül kellemetlen társadalmi helyzetbe kerül: a meghiúsult házasság reménye ugyanis nemcsak érzelmileg viseli meg a fiatal nőt, hanem későbbi házassági esélyeire is kedvezőtlen hatással lehet. Elinor történetében ezzel szemben Edward korábbi, sokáig titokban tartott eljegyzése válik meghatározóvá, hiszen a férfi úgy érzi, kötelessége betartani korábbi ígéretét akkor is, ha érzelmei időközben megváltoztak. Austen így egyszerre romantikus, társadalomkritikus és humoros regényében kiválóan bemutatja, milyen szoros kapcsolatban álltak egymással az érzelmek, a családi érdekek és a társadalmi kötelezettségek a 19. század eleji Angliában.