Nyilvánosságra hozták egy szovjet kollaboráns második világháborús aktáit
Újabb második világháborús levéltári iratanyag titkosítását oldotta fel az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) sztavropoli igazgatósága, amely egy a német megszállókkal együttműködő szovjet állampolgár kollaborációs tevékenységét tárja fel.
- A sztavropoli hatóságok feloldották Andrej Kisztyenyev egykori szovjet kollaboráns titkosított periratait.
- A férfi Zseleznovodszk 1942-es német megszállásakor önként csatlakozott a Gestapo helyi hálózatához.
- A szovjet katonai törvényszék hazaárulás vádjával 1945 márciusában golyó általi halálra ítélte.
Az újonnan kutathatóvá vált akták Andrej Kisztyenyev esetét rögzítik, aki az észak-kaukázusi Zseleznovodszk városában élt. A Wehrmacht alakulatai 1942 augusztusában vonultak be a településre, a férfi pedig ekkor megtagadta a hátországba történő evakuálást. A források szerint röviddel a német csapatok megérkezése után önként jelentkezett a Gestapo helyi kirendeltségénél. A kihallgatások során kifejezte a szovjet hatalommal szembeni ellenséges hozzáállását, majd a német titkosrendőrség informátora lett. Fő feladataként a kommunista párt helyi vezetőinek és a végrehajtó bizottság illegalitásban lévő tagjainak felkutatását kapta meg.
A kollaboráns jelentős károkat okozott a helyi ellenállási hálózatnak a megszállás hónapjai alatt. A besúgó tevékenységének eredményeként több mint hat helyi pártaktivistát azonosítottak a német hatóságok. Az elfogott személyek közül három embert letartóztattak, majd nem sokkal később kivégeztek. Kisztyenyev a párt tagjai mellett azok családtagjait is szoros megfigyelés alatt tartotta, hogy feltérképezze a partizánalakulatokkal fenntartott esetleges kapcsolataikat. Munkájával aktívan segítette az egykori szovjet államapparátus tagjainak szisztematikus felszámolását.
A kémtevékenység mellett a férfi a polgári közigazgatásban és a termelésben is fontos szerepet vállalt. A háború előtt a helyi ásványvíz-palackozó üzem, a Kavminrozliv tűzoltó- és biztonsági őrségének vezetőjeként dolgozott, a megszállás alatt azonban a gyár termelésének irányítását is átvette. Az üzem az irányítása alatt a német hadsereg számára palackozott helyi ásványvizeket, köztük a jól ismert Narzan, Jesszentuki, Szlavjanovszkaja és Szmirnovszkaja márkákat. A munkásokkal rendkívül kegyetlenül bánt, az iratok rögzítik egyebek mellett egy női alkalmazott súlyos bántalmazását is.
A német csapatok visszavonulása után a szovjet hatóságok megkezdték a kollaboránsok felkutatását és felelősségre vonását. Kisztyenyev ügyében az NKVD sztavropoli határőrcsapataihoz rendelt katonai törvényszék folytatta le az eljárást. A kiterjedt nyomozás 1945 februárjában zárult le, miután a tanúvallomások és a tárgyi bizonyítékok alapján bizonyítást nyert a hazaárulás ténye. A bíróság 1945. március 9-én bűnösnek mondta ki a férfit, és golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet a korabeli szovjet hadi joggyakorlatnak megfelelően rövid időn belül végrehajtották.
Ez is érdekelhet
A Sztavropoli határterület német megszállása 1942. augusztus 3-tól 1943. január 21-ig tartott. A Wehrmacht alakulatai északról, a Szalszki-sztyeppe felől nyomultak be a kaukázusi régióba, hogy biztosítsák a stratégiai fontosságú kaukázusi olajmezők felé vezető útvonalakat. A megszállók az elfoglalt területeken szigorú katonai közigazgatást vezettek be, kijárási tilalmat rendeltek el, és a települések neveit németre cserélték. A lojális adminisztráció kiépítése érdekében a német hatóságok aktívan toborozták a helyi lakosság tagjait, miközben a polgári lakosság és a hadifoglyok ellen elkövetett atrocitások mindennaposak voltak.
A régióban elkövetett tömeggyilkosságok a háború legvéresebb eseményei közé tartoznak a térségben. Egyetlen napon, 1942. augusztus 12-én mintegy 3500 zsidó származású embert lőttek agyon a sztavropoli repülőtér közelében, ezen felül a nácik gázteherautókat használtak és koncentrációs táborokat létesítettek a kaukázusi városokban. A szovjet Rendkívüli Állami Bizottság adatai szerint a területen több mint 31 ezer polgári személy és 277 hadifogoly vesztette életét. A német első páncéloshadsereg 1943 januárjában kezdte meg a visszavonulást, a Vörös Hadsereg pedig január 11-én Pjatyigorszkot, majd január 21-én Sztavropolt is visszafoglalta.
