Akiről Krisztinaváros a nevét kapta

Az újdonsült anyuka

1766. augusztus 20-án látogattak először Budára, ahol Albert a Hétszemélyes Táblán elnökölt, míg a főhercegnő a város templomait látogatta végig - és feltehetően gyermekáldásért imádkozott, úgy tűnik nem is eredmény nélkül! 1766 késő őszén már komplikációmentes várandósságáról tudósított leveleiben sógornőjének, Mária Jozefa özvegy szász választófejedelem-nőnek. A várva várt utód - egy kislány - azonban 1767. május 15-ei születését követően másnap elhunyt. A házaspárnak nem is született több gyermeke, ezt talán a közeli vérrokonság (másodfokú unokatestvérek voltak) és a szülést követő hosszú gyermekágyi láz is okozhatta. Az 1777-ben Itáliában tett látogatásuk alkalmával ismerték meg Firenzében Lipót főherceg harmadszülött fiát, Károly főherceget (1771-1847), akit 1791-ben adoptáltak, és aki teljes vagyonukat, birtokaikat örökölte.

1780-ban, amikor elhunyt Lotaringiai Károly herceg, Németalföld helytartója, érvénybe lépett Mária Krisztináék házassági szerződésének 3. paragrafusa, amelyre már csaknem 15 esztendeje vártak: átvehették a németalföldi helytartói és kormányzói posztot. Elutazásuk egyre csak tolódott, kezdetben az instrukció elkészítése, majd Mária Terézia betegeskedése és elhunyta miatt. Bár brüsszeli éveik boldognak mondhatók, politikai befolyás nélkül látták el posztjukat, gyakorta ellentétben az új uralkodóval, II. Józseffel. Az 1789-ben kitört brabanti forradalom idején elmenekültek a tartományból, és ugyan 1791-ben visszatértek, egy évre rá végleg otthagyták Németalföldet. 1794-ben költöztek Bécsbe, Mária Krisztina itt hunyt el 1798-ban.

Albert herceg, aki még további 24 évet élt, örök emléket állított a főhercegnőnek, a „legjobb hitvesnek". Antonio Canovát, a híres itáliai szobrászt bízta meg egy síremlék elkészítésével, amelyet 1805-ben állítottak fel a bécsi Augustinerkirche-ben. A főhercegnő emlékét Magyarországon is megőrizték: már 1772-ben az ő nevét viselte a Krisztinaváros. A hálás budai polgárok így köszönték meg, hogy építkezhettek a vár aljában fekvő területen, amely hadászati okok miatt sokáig tiltottnak számított.

A gyermektelenség ellenére a főhercegnő és a herceg házassága boldog volt, ezt bizonyítják fennmaradt leveleik is. A 18. századi főrangúak esetében példanélküli, hogy leveleikben (amelyeket franciául írtak egymásnak) nem magázták egymást, hanem kivételesen a tegező formát használták. E bensőséges kapcsolatról vall a főhercegnő utolsó levele, amelyet szándéka szerint a halálát követő napon kellett átadni hitvesének.

„Igen szeretett és kedves férjem, nincsenek illúzióim az egészségemet illetően, látom és érzem, hogy nem fog javulni. Nem érdekel, hogy még mennyi időt ad nekem a gondviselés, belenyugvással engedelmeskedjünk mi ketten e szent akaratnak, és hadd használjam ki az időt, amíg még jól vagyok, hogy elbúcsúzzam tőled, imádott férjem..."

Kulcsár Krisztina cikke a a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában található

1. Még a hölgyek szívét is megdobogtatta
2. Az újdonsült anyuka

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyiptom

• Különleges ókori aranynyelveket találtak Leukaszpiszban
• Új kiállítás mutatja be az ókori Egyiptom sivatagjainak életét
• Bizánci kori erődített várost tártak fel Egyiptomban
• Ötezer éves sírépítmények voltak az egyiptomi piramisok előzményei
• Új bizonyítékok a Kheopsz-piramis megrongálásának egykori büntetőügyében
• Személyre szabott eljárás lehetett az egyiptomi múmiák balzsamozása
• Ókori folytonosságról mesél a Nílus-deltában feltárt település
• Újraértelmezték az egyiptomi piramisok burkolatának pusztulását
• Aphrodité-fejet és egy ókori bazilikát tártak fel Egyiptomban