Botticelli karrierindító oltárképe

„A reneszánsz bölcsője” közhelyet mindannyian hallottuk már Firenzével kapcsolatban. A XIV. század végére a toszkán városban alakultak ki olyan gazdasági és társadalmi feltételek, amelyek lehetővé tették, hogy a középkor művészete után valami teljesen új születhessen. Valójában már a XI. századtól jellemző volt, hogy kereskedő- és bankárcsaládok, vagyonuknak köszönhetően, egyre nagyobb befolyásra tettek szert és különböző hatalmi és politikai csoportokba szerveződtek. A XIII. század elején két pártra oszlottak, a pápa-párti guelfekre és a német-római császárt támogató ghibellinekre. És bár a szegényebb polgárok (popolo minuto) az évszázadok során többször igyekeztek érvényt szerezni akaratuknak, az alkotmányos köztársaság irányítása valójában a vagyonos nemesek kezében volt.

Közülük a legismertebb a Medici család volt, hatalmukat Giovanni de Bicci de’ Medici azzal alapozta meg, hogy elnyerte a pápai Kúria pénzének kezelési jogát. Halála után fia, Cosimo il Vecchio (az Idős) regnálása alatt a Medici bankház tovább erősödött. Egyre nagyobb gazdasági szerepének köszönhetően politikai jelentőségre is szert tett, fejedelmi címével Cosimo a Medici család uralkodó ágának megalapítója. Mert bár Firenze polgárai köztársaságban éltek, ennek megfelelően választhattak is, a Mediciek emberei mindig gondoskodtak arról, hogy a nekik megfelelő személy kerüljön a város élére. Cosimo 1434 és 1464 között volt a város ura és ezalatt az idő alatt olyan befolyásra tett szert, amely igencsak szúrta az Albizzi család több tagjának szemét is. Azzal vádolták meg, hogy egyeduralomra tör, ennek következtében il Vecchiónak száműzetésbe kellett vonulnia, ez azonban csupán egyetlen évig tartott. Visszatérte után természetesen száműzte az Albizzi család tagjait és támogatóit, híveiből pedig létrehozta a Százak Tanácsát, amelynek erejét a szövetséges milánói Sforza család zsoldosai biztosították.

Halála után három fia közül a legidősebb, Piero il Gottoso (a Köszvényes) került a város élére, uralkodása azonban röpke öt évig tartott. Az örökletes ízületi betegség már apját is kínozta, de Piero olyan komolyan szenvedett a köszvénytől, hogy gúnynevét is annak köszönheti, rövid uralkodása is betegségével magyarázható.

Romek Dóra cikkének folytatása a Múlt-kor magazin téli számában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"