Elveszett királysírok
12 hétig is eltarthat annak kiderítése, hogy a leicesteri parkolóban a minap megtalált emberi maradványok valóban az 1485-ben elhunyt angol király, a Shakespeare által gonosz, púpos uralkodóként halhatatlanná tett III. Richárdhoz tartoznak-e. Addig is bemutatunk néhány olyan királyt, akinek sírját eddig - bármennyire keresték is - még nem találták meg.
V. Edward és Richard, York hercege
Mielőtt III. Richard trónra kerülhetett volna, már csak egy valaki állt az útjában: unokaöccse, V. Edward. A fiú mindössze 12 éves volt, s nem lévén felkészülve a koronával járó hatalmas felelősségre, amelyet apja, IV. Edward hagyott rá, Richard régensként került Anglia élére.
V. Edward király
A leendő III. Richard király rövid időn belül bebörtönözte a londoni Towerbe V. Edwardot, annak öccsével, Richarddal, York hercegével együtt. A nagybácsi érvénytelenítette vetélytársa házasságát, így a leendő örökösök illegitimmé váltak az uralkodásra.
III. Richard végül megszerezte a trónt, a két gyermek pedig hamarosan eltűnt a történelemből. Habár a Tower 17. századi felújításánál a munkások találtak két gyermekcsontvázat, a maradványokat azóta sem tudták meggyőzően beazonosítani.
II. Harold és Hastings
Annak ellenére, hogy II. Harold halálának körülményei jól ismertek, végső nyughelye még nem került elő. II. Harold 1066-ban foglalta el Anglia trónját, s még ugyanebben az évben Hódító Vilmos vezetésével normandiai hadsereg lépett a szigetország földjére. Vilmos és Harold hadai október 14-én Hastings mezején találkoztak egymással.
II. Harold halála
Többórás küzdelem után a csata végül azzal dőlt el, hogy az angol királyt – a legenda szerint – szemen találta egy nyílvessző, míg egy másik elmélet szerint karddal döfték le. Testét ezután megcsonkították és össze-vissza vagdosták.
Bár Harold halálának helyszíne ismert, csak találgatják, hogy pontosan merre lehet végső nyughelye. Egy népszerű és elterjedt elmélet szerint Vilmos elődjének földi maradványait titokban temettette el, bár Harold anyja jelentős összeget ajánlott fel fia testéért.
I. Henrik és a vallásháború
Amikor VIII. Henrik megkezdte a katolicizmus elleni hadjáratát, elkobozta az egyházi földeket és kifosztotta a kolostorokat, emberei lerombolták az előtte uralkodó királyok sírjait is. Valószínűleg ennek a dúlásnak esett áldozatul névrokona, I. Henrik nyughelye is.
I. Henrik Hódító Vilmos fia volt, s közel 30 éven át volt trónon. Habár már 1100-ban megkoronázták, uralmának jogosságát bátyja, Róbert vitatta. A konfliktus 1106-ra oldódott meg, amikor Henrik legyőzte bátyja seregeit, Róbertet pedig börtönbe vetette.
Henrik gyakran volt távol Angliától, sokszor látogatott el Normandiába. Annak érekében, hogy távollétében biztosítsa uralmát, kiterjedt bürokráciát hozott létre, amely hatékonyan szabályozta Anglia életét. Fia halála után, Henriknek már csak egyetlen legitim örököse maradt: leánya, azonban a király 1135-ös halála után a női utód uralmát az angol nemesség nem fogadta el.
A trónutódlás nyomán kibontakozó polgárháború zavaros éveiben Henrik földi maradványait egy bika bőrébe varrták, hogy megőrizzék épségét az utazás során. Henriket az általa 14 évvel a halála előtt alapított readingi apátságban helyezték örök nyugalomra, de az épület teljesen elpusztult a vallási harcok során.
Attila, a hunok királya
A 406 körül született Attila vezetésével a hunok a kor legkiterjedtebb birodalmát igazgatták. Attila a közel két évtizedes uralkodása (434-453) során a Nyugat- és a Kelet-Római Birodalmat is megrengette, s nem kis fejfájást okozott az éppen regnáló császároknak. Nyugaton a barbárság szimbóluma lett, míg északon és keleten nemes tulajdonságait emelték ki a krónikák.
Than Mór: Attila lakomája (1870)
A 451-es, döntetlennel végződő catalaunumi csatát követően, két évvel Itália megszállása után a nagy uralkodó váratlanul elhunyt, birodalma szétesett. Halálára többféle magyarázatot adtak. Egyesek szerint a sokadik feleségével töltött nászéjszakáján orrvérzés során hunyt el, mások szerint felesége, Ildikó végzett vele. Néhányan úgy gondolják, hogy a sok alkoholtól és nyelőcsövének visszérbetegségétől belső vérzése keletkezett az uralkodónak.
A legenda szerint a hun királyt egy folyó (valószínűleg a Tisza) egyik ágában temették el, miközben a másik ágára terelték a folyóvizet. A hármas koporsós temetésről szóló mondát, amely szerint arany, ezüst és vas koporsóba temették el Attilát, már a 19. században megcáfolták, ahogyan a szolgák lenyilazásáról szóló történetet is, de a mai történészek sem tartják összeegyeztethetőnek a magyarázatot a hun temetkezési szokásokkal. Annyi talán bizonyosnak mondható, hogy a legnagyobb hunt a Kárpát-medencében, a Duna-Tisza közében temethették el.
Nagy Sándor, a hódító
A makedón király 13 éves regnálása alatt a világ egyik legnagyobb birodalmát hozta létre, amely a Balkántól Indiáig terjedt. I. e. 323-ban birodalma fővárosában, Babilonban éppen egy Arab-félsziget elleni inváziót tervezett, amikor júniusban megbetegedett. Hellász legjobb orvosai vették körül, de ők is tehetetlenek voltak. A 33 éven át uralkodó Alexandrosz szervezete nem bírt ellenállni az őt megtámadó kórnak, amely tüdőgyulladás, malária, nyugat-nílusi vírus vagy májzsugor lehetett. Az állandó fizikai igénybevétel, a mértéktelen alkoholfogyasztás igen megviselték Nagy Sándor amúgy erős szervezetét.
Két évig készítették fényűző halottaskocsiját, amelyen Nagy Sándor aranyszarkofágba és aranyládába helyezett, lila köntösbe öltöztetett mumifikált testét Aigaiba, a makedón fővárosba vitték. A temetési menetet i. e. 321-ben, Szíriában Ptolemaiosz, Nagy Sándor hadvezére tartóztatta fel. Az i. e. 305-ben I. Ptolemaioszként Egyiptom királyának kikiáltott uralkodó erőszakkal Egyiptomba vitette Alexandrosz testét, és Memphiszben temettette el.
Később, az i. e. IV. század végén vagy az i. e. III. század elején (I. Ptolemaiosz vagy fia és örököse, II. Ptolemaiosz uralkodása alatt) Nagy Sándor testét memphiszi sírjából Alexandriába vitték, ahol újra eltemették a város központjában lévő királyi negyedben, a Szoma Mauzóleumban. Ezután Ptolemaiosz Philopator (i. e. 222-205) Alexandrosz testét dinasztiájának többi, külön-külön eltemetett ősével egyetemben Alexandriában, egy közös mauzóleumban helyeztette végső nyugalomra. Nagy Sándornak tehát legalább három sírhelye volt két egyiptomi városban, de még egyiket sem találták meg.
Az írásos források szerint a harmadik sír Alexandria észak-déli és kelet-nyugati főutcájának kereszteződésénél található. Sztrabón arról számolt be, hogy IX. Ptolemaiosz (i. e. 116-107) az arany helyére üvegszarkofágot tettetett - valószínűleg beolvasztatta az aranyat, hogy a pénzt verethessen belőle. Octavianus nem sokkal Kleopátra öngyilkossága után, i.e. 30-ban ellátogatott Alexandriába, ahol úgy tartják, hogy látta Nagy Sándor testét, virágokat helyezett a sírra, és egy arany fejdíszt tett Alexandrosz mumifikálódott fejére.
A sír utolsó ismert látogatója Caracalla császár volt. A sírt 270 után, az Aurelianus uralkodása alatt pusztító zavargások közben megrongálhatták, esetleg ki is fosztották. Ha hihetünk a forrásoknak, az i. sz. IV. században már nem ismerték a sír helyét. Hiteles arab kútfők, mint Ibn Abdel Hakam (871), Al-Massoudi (944), és Afrikai Leo (XVI. század) még arról számolnak be, hogy látták Nagy Sándor sírját, de egyikük sem nevezte meg a pontos helyét.
Nagy Sándor állítólagos szarkofágja
A 19-20. században több mint száz kutatást indítottak a legendás uralkodó sírjának felfedezésére, ám egyik sem zárult megnyugtató eredménnyel. A képen is látható Nagy Sándor állítólagos szarkofágját Szidón mellett fedezték fel, s az isztambuli Régészeti Múzeumba szállították. A kutatók azért gondolták, hogy a makedón királyhoz köthető tárgyat találtak, mert bár nem tartalmazta Alexandrosz maradványait, külső domborművein Nagy Sándor perzsák elleni hadjárata elevenedik meg.
Az ismeretlen Uszerkaré fáraó
Sokak szerint a 4300 évvel ezelőtt élt egyiptomi fáraó végső nyughelyének megtalálása szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A 6. dinasztia második fáraójának rövid (2-4 éves) uralmát sűrű homály fedi, ami részben annak tudható be, hogy a sírját még mindig nem fedezték fel.
2010-ben Giulio Magli, a milánói Műszaki Egyetem régészettel és csillagászattal foglalkozó professzora javaslatot tett a rejtélyes fáraó nyughelyének beazonosítására. A keresés még tart, Uszerkaré valószínűleg Abuszírban, vagy valahol a dél-szakkarai régióban alussza örök álmát.
Nofertiti, a legkeresettebb
Az ókori egyiptomi királynő, Nofertiti nyughelye valószínűleg a legkeresettebb egyiptomi sír, amely még mindig felfedezésre vár. A 3300 évvel ezelőtt élt Nofertiti az eretnek Ehnaton fáraó felesége volt. Férje egy új monotesita vallás bevezetését szorgalmazta, amely Aton napisten egyedüli tiszteletén alapult volna. Annak ellenére, hogy sírját több régészgeneráció is üldözőbe vette, még nem sikerült megtalálni.
A 18. dinasztiából származó királynőt – sírja hollétének ismeretlensége mellett – számos rejtély övezi. Sem származásáról, sem halálának körülményeiről nem tudunk semmi bizonyosat.
