Hazalátogatott Iovia kincse

1991-ben az alsóhetényi erőd ásatási programjának keretén belül, a kaputól északra, az erődfal oldaltornyainak kutatása során, két összehajtogatott, többrétegű aranyozott ezüstlemez tömb került elő. A tömböket szétfejtve és a lemezeket elemezve egy későrómai, Intercisa III. típusu lovassági vas sisak képe bontakozott ki, majd az egyes borító-lemez töredékek vizsgálata nyomán lehetőség nyílt az eredeti hordozó tárgyak, a sisak alkatrészeinek azonosítására.

A lemezeket durva módszerrel lefejtették a vas sisakot alkotó részdarabokról. Eközben az eredetileg egy-egy darabban levő, ezüstből készített vékony borító lemezek elszakadtak, deformálódtak, majd a nyilvánvalóan értékképzés céljából megszerzett nemes fémet, tömbökké összehajtogatva és laposra kalapálva még további sérüléseket okoztak.

Az aranyozott ezüstlemezek széthajtogatása során elsőként egy rendkívüli lemeztöredék került elő, egy gyűrött állapotában is impozáns, orrvédőt borító lemez, amelyen hátulról domborított keret nélküli Krisztus monogramot azonosítottak. A Krisztus nevét rövidítő chi-rho a görög X (chi) és P (rho) összetételéből alakult ki. Első képi előfordulása Nagy Constantinus, Maxentiussal 312 október 28-án vívott Milvius hídi ütközet előtti csodás jelenésében vált ismertté.

A Kristogram első alkalommal egy Constantinus érmen jelent meg 315 ben. Ezt követően gyorsan elterjedt és számos egyéb hordozón is megjelenik. A 315-ben és később, Constantinus uralkodásának decenalia-ja (tizedik évforduló) alkalmából kiadott érmek sorozataiban is ritka a sisak homlokzatára helyezett krisztus monogram. Az aranyozott ezüst lemezekkel burkolt és díszített Intercisa III. típusába sorolható lovassági vas sisakot az i.sz. 4. század második harmadától az 5. századig használták.

A hetényi sisakon megjelenő orrvédőt burkoló dísz ebben az elhelyezésben egyedülálló a világon és a lemeztöredékek segítségével elkészített sisakrekonstrukció méltán vált több nagy európai múzeum vándor kiállításainak dísztárgyává. A most Dombóváron kiállított késő római kori sisak „párja” a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg, illetve még külföldön lelhető fel hasonló díszsisak, de csak limitált példányszámban. Így elmondható, hogy bizony az alsóhetényi sisak egy igazi kuriózum.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról