Hatalmas erőd védte Pannonia határát
2009. szeptember 21. 18:18
A Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület szeptember 18-án a Kulturális Örökség Napjai keretében mutatta be a helytörténeti sorozat most megjelent nyolcadik kötetét. Tóth Endre Studia Valeriana című könyve Iovia erődjének ásatásait mutatja be.
Korábban
A helyi hagyományok és értékek mentésében, őrzésében, valamint továbbadásában élenjáró civil szervezet a Nemzeti Kulturális Alaptól nyert támogatást arra, hogy kiadja Tóth Endrének az alsóhetényi és ságvári késő római erődök kutatásának eredményeit tartalmazó monográfiáját, valamint Mráv Zsoltnak, a Magyar Nemzeti Múzeum régészének és dr. Kriston Vízi Józsefnek, a Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének az említett témáról írt tanulmányait.
A Móra Ferenc Általános Iskola aulájában tartott könyvbemutatón dr. Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének vezetője arról beszélt, hogy Tóth Endre 1981-ben fogott hozzá Alsóhetény határában a talajfelszín alatti romok feltárásához és a több szakaszban elvégzett ásatást tizennégy évvel később fejezte be. A „Iovia” nevet viselő katonai létesítmény - amit 340 körül kezdtek el építeni és mintegy harminc évvel később átalakítottak - a római birodalom védvonalának egyik ellátó bázisául szolgált.
A - mai szóval - „logisztikai” feladatokra létrehozott erőd hatalmas volt: négy oldalának falai egyenként megközelítették az 500 méteres hosszúságot és a 3 méteres vastagságot. A közel 21 hektárt határoló létesítménynek 51 tornya volt és benne az 5610 négyzetméter alapterületű főépületen kívül még tíz másik ingatlant - hatalmas raktárakat, valamint gazdasági- és lakóépületeket - alakítottak ki.
Azok feltárásában szakavatott régészek, dombóvári diákok és tanárok, illetve máshonnan érkezett főiskolások és egyetemisták működtek közre. A közeli város mellett Kapospula, Attala, Nak, Szakcs és Dalmand is segítséget nyújtott az értékmentő munkák elvégzéséhez. A föld alól nagy jelentőségű leletanyag került elő, ami számos új információval szolgált Pannonia késő-császárkori történetének hiteles megismeréséhez.
Tóth Endre - aki ma a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának igazgatója - köszönetet mondott mindazoknak, akik egykor bármilyen módon támogatták az ásatást. A régész 14 év alapos feltáró munkájának eredményeit foglalta most bele abba a sok rajzzal és fotóval illusztrált könyvbe, amit 500 példányban jelentettek meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap