Véglegesen kiirthatják a feketehimlő vírusát
2011. május 23. 11:12 BBC News
A WHO legújabb határozatának eredményeképpen talán egyszer és mindenkorra lezárulhat a himlő "pályafutása". A nagyhatalmak azonban valószínűleg nem fogják megsemmisíteni az egykoron Kölcsey Ferencet is megvakító vírus utolsó mintáit.
Korábban
A rendelkezésre álló adatok szerint már egyedül csak amerikai és orosz laboratóriumokban vannak feketehimlő-minták. Ezek megsemmisítésének vagy fenntartásának kérdése már a hidegháború lezárulása óta kísérti az egykoron szemben álló feleket. Az amerikai és orosz állásfoglalás szerint a minták megtartása fontos, mert az emberiség védtelenné válna, ha a kórokozó visszatérne biológiai fegyver formájában. Emellett vélhetően a két ország laboratóriumain kívül is vannak minták. Kathleen Sebelius, az Egyesült Államok egészségügyi államtitkára a New York Times hasábjain megjelent írásában leszögezte, hogy a vírus megsemmisítése egy olyan szimbolikus cselekedet lenne, ami védtelenné tenné a világot.
Sokak szerint viszont értelmetlen lenne a vírus megtartása: a WHO vírus-ellenes programját vezető Dr. Henderson szerint a minták megtartása felesleges, hiszen már minden kutatást elvégeztek rajta. A világszervezetben azonban nem várható egyértelmű rendelkezés a himlő sorsáról, mert a WHO jogilag sem tudja a két hatalmat készletei megsemmisítésére kényszeríteni, ezért inkább egy konszenzusos, végleges döntést elnapoló határozat várható.
A himlő oltását egy angol orvos, Edward Jenner fedezte fel 1796-ban, aki tehénhimlővel oltott be egy nyolc éves gyermeket. A későbbi vakcinák alapja Jenner módszere volt. A WHO Tanácsának 1959-es döntésével indult el a himlő elleni világméretű harc, ami 1980-ra fényes sikerrel zárult. Az egykoron rettegett vírus 30 %-os halálozási arányt eredményezett a fertőzöttek körében, csak a huszadik században 300 millió embert ölt meg. A gyilkos vírus visszaszorítása a WHO egyik sikertörténetének számít.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Felfedezték a maják legkorábbi rögzített naptári dátumát 11:27
- Nincs magyarázat az Urál vidékén előkerült különös ezüstleletre 09:53
- Rendkívül gazdag kelta sírra bukkantak Németországban 08:22
- Új igazgatót keresnek a Stonehenge világörökségi helyszín élére 07:24
- Egy középkori katonai sziget története elevenedik meg a Jangce közepén 06:37
- Négyezer éves mezopotámiai ostrom nyomait tárták fel Irakban tegnap
- A Dialógus békecsoport történetét bemutató kiállítás nyílik Budapesten tegnap
- Agyeltávolítás nyomait azonosították egy vaskori skóciai sírban tegnap














