Az amerikaiak is hallották Komarov utolsó szavait

2011. március 25. 13:48 The Daily Mail

Az amerikai hírszerzés is hallotta Vlagyimir Komarov, a Szojuz-1 űrhajósának utolsó szavait – derült ki egy új könyvből.

Korábban

Mielőtt Komarov az űrkabinjával becsapódott volna a földbe, lehetett hallani, ahogy a szovjet kozmonauta kiabál, s azokat átkozza, „akik betették őt abba az összetákolt űrhajóba”. A könyvben szereplő amerikai nemzetbiztonsági elemző, Perry Fellwock elcsípte Komarovnak az űrállomáson tartózkodókkal folytatott beszélgetését, amelyben az elkeseredett kozmonauta kijelenti: tudja, hogy hamarosan meghal.

A Törökországban állomásozó Fellwock egyébként az űrhajós és a Szovjetunió miniszterelnöke, Alekszej Koszigin között zajlott párbeszédet is lehallgatta. Koszigin ekkor sírt, s azt mondta: Komarov egy igazi hős. Jamie Doran és Piers Bizony könyve, a Starman a jövő héten kerülhet a könyvesboltok polcaira.

A Starman két űrhajós, Komarov és Jurij Gagarin barátságát meséli el. Mikor 1967-ben kiválasztották őket a Szojuz-1 programba, már mindketten tudták: az űrkapszula korántsem biztonságos. Komarov azt is elmondta barátainak, hogy szinte biztos benne: valószínűleg nem fog élve visszatérni. A kétgyermekes Komarov azonban nem tért ki a feladat elől, mivel nem akarta, hogy barátja haljon meg – Gagarint szemelték ki ugyanis Komarov helyettesének.

1967-ben Leonyid Brezsnyev pártfőtitkár egy a szovjet forradalom 50. évfordulójára időzített látványos űrtalálkozóról döntött. A terv szerint először a Szojuz-1-re keresztelt űrkabint indították volna, majd másnap egy másikat, két további űrhajóssal a fedélzetén; a két szerkezet az űrben találkozna, Komarov pedig átkúszott volna az egyikből a másikba.

Gagarin a mérnökökkel mintegy 230 technikai problémát észlelt az űrhajón, ezért a művelet elhalasztását kérte. A kérdés csupán az volt: ki közölje a hírt Brezsnyevvel? Gagarin egy tízoldalas levelet nyújtott át a KGB-ben szolgáló legjobb barátjának, Venyamin Russzajev számára, de a memorandum nem jutott tovább; minden embert, aki ezt olvasta, lefokozták vagy kirúgták. Egy hónappal a tervezett események előtt Komarov arra a belátásra jutott, hogy a halasztás végleg lekerült a napirendről. Arra a kérdésre, hogy Komarov miért nem választja inkább az ellenállást, a kozmonauta így felelt: „Ha nem vállalnám, a tartalékpilótát küldenék” – ez pedig Komarov barátja, Gagarin lett volna. „Meg kell őt védenünk” – tört fel zokogva Komarov.

Amikor a Szojuz-1 elindult föld körüli pályájára, máris megkezdődtek a problémák: az antennák nem nyíltak ki rendesen, a navigáció nehézkesnek bizonyult, így egyre halványodott annak reménye, hogy Komarov biztonságosan érkezhet vissza a földre. Mindeközben az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal törökországi bázisán tájékozódott a fejleményekről.

Néhány fordító szerint Komarov ekkor azt mondta: „Egyre emelkedik a hő az űrkabinban”, majd a „gyilkosság” szót használta, valószínűleg a mérnökökre utalva. Gagarin néhány héttel a tragédia után a Pravdában azokat a tisztviselőket illette kritikával, akik szerinte belehajszolták Komarovot a halálba. Az űrhajós állami temetést kapott, Gagarin dühe azonban nem csitult, többször is élesen kikelt Brezsnyev ellen, a legenda szerint egyszer még egy pohár italt is a pártfőtitkár arcába öntött.