Gagarin is figyelmeztetett a Szojuz-1 katasztrófájára

Jamie Doran és Piers Bizony Starman című könyve a jövő hónapban kerül a könyvesboltok polcaira. A szerzők egy KGB-tisztviselő, Venymin Ivanovics Russzajev elmondásaira és Jaroszlav Golovanovnak a Pravdában megjelent tudósítására alapozva írták meg munkájukat.

A Starman két űrhajós, Komarov és Jurij Gagarin barátságát meséli el. A két férfi együtt szolgált, együtt jártak vadászni és inni. 1967-ben mindkettejüket kiválasztották a Szojuz-1 programba, de akkor már mindketten tudták: az űrkapszula korántsem biztonságos. Komarov azt is elmondta barátainak, hogy szinte biztos benne: valószínűleg nem fog élve visszatérni. A kozmonauta azonban nem tért ki a feladat elől, mivel nem akarta, hogy jó barátja haljon meg – Gagarint szemelték ki ugyanis Komarov helyettesének.

A történet 1967 körül kezdődött, amikor Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár egy látványos űrtalálkozóról döntött. A terv szerint először a Szojuz-1-re keresztelt űrkabint indították volna, majd másnap egy másikat, két további űrhajóssal a fedélzetén; a két űrkabin az űrben találkozna, Komarov pedig átkúszott volna az egyikből a másikba. Az eseményt a szovjet forradalom 50. évfordulójára időzítették, amelyet Brezsnyev is lépten-nyomon hangoztatott.

A probléma Gagarinnal volt. A szovjet hős, az első ember az űrben a mérnökökkel mintegy 230 technikai problémát észlelt az űrhajón, ezért a művelet elhalasztását kérte. A kérdés csupán az volt: ki közölje a hírt Brezsnyevvel? Gagarin egy tízoldalas levelet nyújtott át a KGB-ben szolgáló legjobb barátjának, Venyamin Russzajev számára, de a memorandum nem jutott tovább; minden embert, aki ezt olvasta, lefokoztak vagy kirúgtak. Egy hónappal a tervezett események előtt Komarov arra a belátásra jutott, hogy a halasztás végleg lekerült a napirendről. Russzajev kérdésére, hogy Komarov miért nem választja inkább az ellenállást, a kozmonauta így felelt: „Ha nem vállalnám, a tartalékpilótát küldenék” – ez pedig Komarov barátja, Gagarin lett volna. „Meg kell őt védenünk” – tört fel zokogva Komarov.

Amikor a Szojuz-1 elindult föld körüli pályájára, máris megkezdődtek a problémák: az antennák nem nyíltak ki rendesen, a navigáció nehézkesnek bizonyult, így egyre halványodott annak reménye, hogy Komarov biztonságosan érkezhet vissza a földre. Mindeközben az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal törökországi bázisán tájékozódott a fejleményekről. A felvételek tanúsága szerint Komarov tudta, hogy hamarosan meg fog halni, Alekszej Koszigin miniszterelnök pedig a könnyeivel küszködve mondta el az űrhajósnak, hogy egy igazi hős.

Néhány fordító szerint Komarov ekkor azt mondta: „Egyre emelkedik a hő az űrkabinban”, majd a „gyilkosság” szót használta, valószínűleg a mérnökökre utalva. Gagarin néhány héttel a tragédia után a Pravdában azokat a tisztviselőket illette kritikával, akik szerinte belehajszolták Komarovot a halálba. Az űrhajós állami temetést kapott, Gagarin dühe azonban nem csitult, többször is élesen kikelt Brezsnyev ellen, a legenda szerint egyszer még egy pohár italt is a pártfőtitkár arcába öntött.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma