A világ legrégebbi sóbányáját tárták fel Azerbajdzsánban

A kutatás, amelynek eredményei a TÜBA-AR című régészeti folyóiratban látnak napvilágot, segít megismerni, hogy hogyan szerveződtek az első kaukázusi komplex civilizációk, amelyek az i.e. 4500 és i.e. 3500 között születtek - olvasható a SceinceDaily (http://www.sciecedaily.com) tudományos hírportálon.

Régóta ismert, hogy milyen gazdasági és szimbolikus szerepet töltött be a konyhasó az antik és középkori társadalmakban. A legutóbbi felfedezések viszont arra világítanak rá, hogy a sónak fontos szerep jutott az írásbeliség megjelenése előtt, a prehistorikus társadalmakban is.

A francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) régészei Catherine Marróval az élen egy évtizede kutatják az Araksz-folyó vízgyűjtőmedencéjét Törökországban, Iránban és Azerbajdzsánban. A kutatókat különösen érdekelte az Azerbajdzsánban lévő Duzdagi sólelőhely, amely a Selyemút közelében található

A francia kutatók 2008-ban azeri kollégájukkal kezdték a Duzdagi lelőhely rendszeres feltárását. Az ásatások során rengeteg szerszám és cseréptárgy került elő, a legrégebbi az i.e. 4500 származik. Ez az első alkalom, amikor ebből az időszakból származó leletek ilyen nagy számban kerültek elő egy sóbányából.

A régészeknek sikerült azt is bizonyítaniuk, hogy a bányászat valamikor az i.e. V. évezred második felében kezdődött, ez a kősó legrégebbi ismert kitermelése.

A feltárások másik érdekessége, hogy rengeteg kora bronzkori szerszámot, bányászcsákányok, kőkalapácsok százait találták, ami arra utal, hogy az i.e. IV. évezredben már igen intenzíven folyt a kitermelés.

Ez a jelentős sómennyiség messze meghaladta a helyi kis közösségek igényeit, így a sót nagy valószínűséggel távolabbi vidékekre szállították egy ma még ismeretlen gazdasági hálózat keretein belül. Ami érdekes, a jelek szerint az Araksz-völgyben élő közösségek nem mindegyike bányászhatta a sót, a kitermelés az i.e. V. évezredtől fogva néhány prominens csoport privilégiuma volt.

A feltárások számos új kérdést felvetnek: kiknek szánták az i.e. V-IV. évezredben nagy mennyiségekben kitermelt konyhasót? Hogyan szerveződtek a kitermeléssel foglalkozó közösségek? Milyen politikai és gazdasági kapcsolatok voltak a falvak, kézműves műhelyek és bányák között? A francia és azeri régészek, hogy megválaszolják a kérdéseket, fel szeretnék tárni a beomlott járatokat is, amelyek területe meghaladja a 6 négyzetkilométert.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?