A világ legrégebbi sóbányáját tárták fel Azerbajdzsánban
2010. november 29. 17:33
A világ legrégebbi, majd hétezer éves sóbányáját tárták fel Azerbajdzsánban, az Araksz-folyó völgyében francia és azeri régészek.
Korábban
A kutatás, amelynek eredményei a TÜBA-AR című régészeti folyóiratban látnak napvilágot, segít megismerni, hogy hogyan szerveződtek az első kaukázusi komplex civilizációk, amelyek az i.e. 4500 és i.e. 3500 között születtek - olvasható a SceinceDaily (http://www.sciecedaily.com) tudományos hírportálon.
Régóta ismert, hogy milyen gazdasági és szimbolikus szerepet töltött be a konyhasó az antik és középkori társadalmakban. A legutóbbi felfedezések viszont arra világítanak rá, hogy a sónak fontos szerep jutott az írásbeliség megjelenése előtt, a prehistorikus társadalmakban is.
A francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) régészei Catherine Marróval az élen egy évtizede kutatják az Araksz-folyó vízgyűjtőmedencéjét Törökországban, Iránban és Azerbajdzsánban. A kutatókat különösen érdekelte az Azerbajdzsánban lévő Duzdagi sólelőhely, amely a Selyemút közelében található
A francia kutatók 2008-ban azeri kollégájukkal kezdték a Duzdagi lelőhely rendszeres feltárását. Az ásatások során rengeteg szerszám és cseréptárgy került elő, a legrégebbi az i.e. 4500 származik. Ez az első alkalom, amikor ebből az időszakból származó leletek ilyen nagy számban kerültek elő egy sóbányából.
A régészeknek sikerült azt is bizonyítaniuk, hogy a bányászat valamikor az i.e. V. évezred második felében kezdődött, ez a kősó legrégebbi ismert kitermelése.
A feltárások másik érdekessége, hogy rengeteg kora bronzkori szerszámot, bányászcsákányok, kőkalapácsok százait találták, ami arra utal, hogy az i.e. IV. évezredben már igen intenzíven folyt a kitermelés.
Ez a jelentős sómennyiség messze meghaladta a helyi kis közösségek igényeit, így a sót nagy valószínűséggel távolabbi vidékekre szállították egy ma még ismeretlen gazdasági hálózat keretein belül. Ami érdekes, a jelek szerint az Araksz-völgyben élő közösségek nem mindegyike bányászhatta a sót, a kitermelés az i.e. V. évezredtől fogva néhány prominens csoport privilégiuma volt.
A feltárások számos új kérdést felvetnek: kiknek szánták az i.e. V-IV. évezredben nagy mennyiségekben kitermelt konyhasót? Hogyan szerveződtek a kitermeléssel foglalkozó közösségek? Milyen politikai és gazdasági kapcsolatok voltak a falvak, kézműves műhelyek és bányák között? A francia és azeri régészek, hogy megválaszolják a kérdéseket, fel szeretnék tárni a beomlott járatokat is, amelyek területe meghaladja a 6 négyzetkilométert.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2014
- Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
- Rembrandt, a titokzatos
- Híres történelmi csókok
- Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
- A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
- A Horthy-Hitler-találkozók históriája
- Meghökkentő múltbéli fogások
- A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
- Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének
- A valódi Enola Holmesok: így dolgoztak a viktoriánus kori Anglia női nyomozói 06:37
- 2700 éves holdnaptárt azonosítottak Mexikóban tegnap
- Szándékosan semmisítettek meg egy ezeréves perui geoglifát tegnap
- Ötvenöt eurázsiai múzeumigazgató sürgette a nemzetközi együttműködést tegnap
- Digitális múzeumi regiszter védi az ukrán kulturális örökséget tegnap
- Azonosították a több száz aranyérmét rejtő hajóroncsot tegnap
- Feltárták Poszeidón mocsárba süllyedt szentélyét tegnap
- Mégsem tuberkulózis végezhetett Botticelli híres múzsájával tegnap
