A kisüzemi sörfőzdék múltja, jelene és jövője

A jövő ígéretei

A magyar sörgyártás napjainkban „klasszikus" korát éli, ami azt jelenti, hogy a nagy gyártók esetében klassz, a kicsiknek kuss. Sajnos az európai jogharmóniához való csatlakozásra hivatkozva újabb szankciókat kell elviselnünk. Itt kell megemlítenem a HACCP-hez való csatlakozást, amit tapasztalataink szerint csak nálunk vesznek komolyan, ezt a szakmai útjainkon tapasztaltak, és a fotókkal megerősített állításaink bizonyítják.

Említhettem a jövedékkiadó táblázaton az Unióban elfoglalt helyünket is. Keserűen állapítottuk meg, hogy a volt szocialista államok közül nálunk a legmagasabb a jövedéki adó, de a nagy vásárlóerővel rendelkező és támogatással működtetett nyugati sörfőzdék közül is megelőzzünk egy pár országot.

Napjaink problémája, hogyha eleget akarunk tenni az előirt követelményeknek, akkor egy csoportba kell kerülnünk azokkal, akik sok nullával több jövedéki adót fizetnek be havonta a költségvetésbe, és képesek fenntartani egy elektronikus kapcsolatrendszert a vámhivatalokkal, plusz még informatikussal megerősítve. Ez a házi sörfőzdék esetében mind az anyagi, mind az informatikusi képzettség hiányából kifolyólag kivitelezhetetlen.

Sajnos nem csak a házi sörfőzdék épülnek le, ez érvényes az egész magyar élelmiszeriparra és vendéglátásra is. Mindezek miatt csatlakoztunk a Magyarok Fehér Asztala Lovagrendhez. Ennek tíz szekciójának az egyike a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete. Az eskünkben a hazánkra, szakmánkra és becsületünkre tettünk fogadalmat. 2006-ban egyesületünk öt tagját ütötték lovaggá a parlamentben.

Mit hozhat a jövő?

Ma már a borászat, és a pálinka is megtalálta a helyét a gasztronómiába és a turizmusban. Ezt kell tennünk a sörrel is. Elindítottuk ezt a munkát, s reményeink szerint hamarosan megértik fogyasztóink, hogy magyar sört ma már csak magyar házi sörfőzdéből fogyaszthatnak. De mondhatom azt is, hogy egy belga vagy német turista nem a saját országa sörére kíváncsi Miskolcon.

Kifejezetten előnyösnek tarjuk a nemzetközi szakmai tapasztalatcseréket annak ellenére, hogy nagy mértékben különböznek a termékeink, és azok ízharmóniája. Nem is másolhatjuk egymást termékeit, mivel az alapanyagok különbözőek.

De erőfeszítéseink megegyeznek. Elkezdtük elődeink hagyományát megismerve újraindítani a szezonális sörgyártást, hogy fogyasztóink megismerhessék a tavaszi merzent, a nyári üdítő jellegű söröket, az őszi sörszezont meghosszabbító fest söröket, és a téli — már majdnem a bor kategóriájában tartozó — bak, illetve porter söröket. Ezeket a fajtákat a nagy sörgyártok az eladható kis mennyiség miatt nem tartják gyártásra érdemesnek.

Történelmünkben már szerepet játszott a visegrádi országok együttműködése is. Napjainkban elmondhatjuk, hogy a kisüzemi sörfőzdék tekintetében ez újra aktuális: termékeinket cserélve kényeztetjük jobbnál jobb sörökkel vendégeinket; ez lehet az első lépés a jövő felé.

1. A vállalkozások fénykora
2. A kisüzemi főzdék megjelenése
3. A jövő ígéretei

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2013

• Shakespeare elveszett világa
• Bájitalok a régmúltból
• Grace Kelly és Rainier: monarchia á la Hollywood
• Che Guevara Hollywoodban és a vasfüggöny mögött
• Domján Edit-Szécsi Pál: egy szerelem tíz hónapja
• Magyar űrhajósok a zűrben
• A Tenkes kapitánya
• Garibaldi magyar parancsnoka
• Az évszázad magyar műkincsrablása